Időszerűtlen felvetésnek nevezve az esetleges aszálykárról szóló gondokat, s nem kívánt kitérni a problémára tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsági ülésén Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára – akinek az eddigi károk enyhítése érdekében tervezett kormányzati intézkedésekről kellett volna beszámolnia. A bekövetkezett fagykárokkal kapcsolatban elmondta, a gazdák nem számíthatnak a kiesett árbevétel után járó kártalanításra, ám a kormány tervei szerint a hátralevő munkák költségeit számba veszik, s ezekhez valamiféle kompenzációt terveznek. Tájékoztatása szerint erről jelenleg tárgyalnak az unióval, s rövid időn belül módosíthatják a törvényt. A módosítással ismét megnyitnák az agrárkár-enyhítési rendszerbe való belépési lehetőséget, amelyhez idén a gazdák január végéig csatlakozhattak. Ezzel kapcsolatban Kis Zoltán liberális képviselő azt javasolta, hogy azok, akik beléptek az agrárkár-enyhítési rendszerbe, nagyobb összegű támogatásban részesüljenek. Font Sándor, a bizottság fideszes elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy minden gazda a káreseményt követő tíz napon belül éljen a bejelentési kötelezettségével, mert csak ebben az esetben kaphatnak bármilyen támogatást. A képviselő javasolta, hogy a földalapú támogatásból idén elvett 25 milliárd forintot csoportosítsák át egy katasztrófaalapba.
Csakhogy az említett 25 milliárd forint Máhr András, az agrártárca szakállamtitkára szerint lényegében nem létezik. Mint mondta, a földalapú támogatás nemzeti önrésze 273 forintos euróval volt számolva. A forint erősödése miatt ma már eleve legfeljebb tízmilliárd forintról lehetne szó, ám a kukoricaintervenciós tárolási költségek, illetve az ott is fellépő árfolyamveszteség ezt elvitte. Az érvelést Font Sándor nem tartotta elfogadhatónak, rávilágítva: a készletek mára lecsökkentek, és a tavalyi termésből már alig ajánlottak fel a gazdák.
origo.hu
Diónyi jégeső, felhőszakadás és drasztikus lehűlés várható
