Egyetlen olyan állam van ma az Európai Unióban, ahol a folyó fizetési mérleg és az államháztartás magas hiánya együttesen jelentkezik, ez Magyarország – jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója egy tegnapi konferencián. A Horn-kabinet pénzügyminisztere hangsúlyozta: a hazai ikerdeficit súlyosan gátolja a növekedést. Bokros szerint az idén nem kerül három százalék fölé a magyar gazdaság bővülésének üteme, miközben az egész világgazdaságra a négyszázalékos bruttó nemzeti össztermék (GDP) a jellemző. Úgy vélte, ha a magyar adatokat összehasonlítjuk az új kelet-közép-európai EU-tagállamokéval, elmondható, hogy hazánk a kedvező külföldi konjunktúra ellenére is jóval rosszabbul teljesít, mint régiós versenytársai, és világgazdasági pozícióját tekintve inkább zsugorodik. Bokros szerint annak a levét isszuk most, hogy az utóbbi évek gazdaságpolitikája inkább a fogyasztásra alapozott, és erkölcsi alapon emelte például a közalkalmazottak bérét, amire nem volt reális fedezet. A költségvetés hitelfelvételekkel finanszírozta az erőn felüli költekezést, amely a közszféra túlzott foglalkoztatottságához vezetett. E nélkül ma tíz százalék felett lenne a munkanélküliségi mutató, ami még így is növekvő tendenciát mutat. Bokros szerint további gondot jelent a kis- és középvállalkozói szektorban tapasztalható alacsony beruházási kedv, a társadalom kettészakadása és a nyomorszigetek kialakulása.
– A kormány kisebb mértékben faragott le a költségekből, és fűnyíróelvszerűen növelte az adókat – mondta Bokros, majd hozzátette: a fű mindig visszanő, ezért a kiadások szerkezetén kell először változtatni. Az intézményi reformok szükségességéről kiemelte: a rangsorban első a gyógyítás és az oktatás átalakítása, az adókedvezmények megnyirbálása, és a rászorultsági elven adott támogatások bővítése.
Magyarországnak nincs más választása, mint az euró bevezetése, ehhez azonban megfelelő kiadáscsökkentő intézkedésekre van szükség – ez volt a fő üzenete annak a konferenciának, amit hazánk felzárkózásáról és az euró bevezetéséről rendezett tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság. A fórumon felszólaló Kupa Mihály úgy vélekedett, hogy a konvergenciaprogram teljesítéséhez legalább 2010-ig tartani kell a jelenlegi adóelvonási szintet, s így is csak 2012-ben léphetünk be az euró előszobáját jelentő ERM-II. árfolyamrendszerbe. A volt pénzügyminiszter kételyeit fogalmazta meg a kormány kiadáscsökkentési céljaival, illetve azok megalapozottságával kapcsolatban. Hiányolta a széles körű egyeztetéseket az államháztartás átalakításáról a Magyar Bankszövetség elnöke is. Erdei Tamás szerint az euró átvételéhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítése lassíthatja felzárkózásunkat és a gazdaság növekedését.
Az állami túlköltekezést tartotta az euróbevezetés legfőbb akadályának Róna Péter befektetési bankár, aki az alacsony foglalkoztatottságot ugyancsak a felzárkózást gátló tényezők közé sorolta. Mint mondta, ahhoz, hogy elérjük a 27 tagú EU foglalkoztatási átlagát, legalább egymillió állampolgárnak kellene munkába állnia Magyarországon. Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke szerint hazánknak csak akkor érdemes belépnie az euró előszobájába, ha stabilan tudja teljesíteni az uniós valuta bevezetésével kapcsolatos követelményeket. A legfőbb sokkokat szerinte maga az állam okozta eddig a gazdaságban, például a hatalmas méretű költségvetési hiánnyal.
Eközben az ICEG gazdaságkutató intézet is előrejelzést adott ki az euróbevezetésről. Eszerint Bulgária már 2010-ben tagja lehet az euróövezetnek, a balkáni ország ugyanis már most teljesíti a legtöbb kritériumot. Románia ezzel ellentétben csak 2012-ben tehet eleget az euróbevezetési követelményeknek, így a pénzcsere várhatóan csak 2014-ben történhet meg.
origo.hu
Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára válnak, mi lesz a milliárdos vagyon sorsa?
