Kiborult a mézesbödön

Az utóbbi napokban a mézhamisítási botrány nyomán megjelent hatósági sajtónyilatkozatok miatt megtámadva érzi magát az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, amelynek elnöke szerint a csúsztatott információk rossz irányba viszik az ügyet, s lassan már nem arról beszélünk, ki a bűnös, hanem arról, hogy ki miben hibázott az ellenőrzésekkor.

Dénes Zoltán
2007. 05. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

E hét elején számolt be először az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) arról, hogy március 24-én több áruházláncban 45 mézmintát vett, s azt elküldte egy, a szakma által általánosan elfogadott brémai laboratóriumba. A vizsgálatok az OMME tájékoztatása szerint azt mutatták ki, hogy az áruházláncokban forgalmazott mézek mintegy hetven százaléka hamisított. Ezzel szemben a Pest megyei főállatorvos lapunkat tegnap arról tájékoztatta, hogy a szokásos monitoringvizsgálatok során tavaly a mézek kifogásoltsági aránya 18 százalékos volt, idén pedig a vizsgált mézek 28 százalékával volt valamilyen probléma. A legjellemzőbb hiba a tömeghiány, illetve a megtévesztő jelölés volt, de előfordult, hogy az akác- vagy hársméznek titulált termék nem felelt meg az azokkal szembeni fajtaelvárásoknak.
Az OMME vizsgálatainak közzétételét követően Hajós Ádám Pest megyei főállatorvos egyébként arról tájékoztatta a sajtót, hogy május negyedikén értesült azok lefolytatásáról, s mivel annak eredményeit nem kapták meg a szervezettől, hatósági mintavételt rendelt el. Az OMME szerint ugyanakkor Hajóst már március 22-én, az egyesület által elvégzett mintavétel előtt elektronikus levélben tájékoztatták terveikről, s ehhez hatósági állatorvosok segítségét is kértek, amit nem kaptak meg. A főállatorvos lapunknak nyilatkozva ezt azzal magyarázta, hogy a mintavételi eljárásban a hatóság szakemberei nem vehettek részt, mert azt nem a törvényben rögzített módon kívánta lefolytatni az OMME. Kérdésünkre, miért nyilatkozta, hogy az akcióról csak május elején értesült, elmondta: május negyedikén konkrétan arról értesült, hogy a vizsgálat lezajlott, s megvannak az eredmények. Ekkor ugyanis egy telefonáló pontosan elmondta, hogy az OMME mely boltokban és milyen termékeket vizsgáltatott be. Mint mondta, mivel olyan híresztelések is voltak, miszerint egészségkárosító termékek is vannak a polcokon, ugyanazon termékek közül rendelt el mintavételt.
Bross Péter, az OMME elnöke azt, hogy az április végén megkapott brémai laboreredményeket csak májusban tették közzé, azzal magyarázta: a rengeteg adatot előbb áttekintették és rendszerezték, majd ezt követően, május 14-én az egész üggyel kapcsolatos dokumentációt átadták Gráf József agrárminiszternek, mint az ágazat legfőbb illetékesének. Emellett jelezte azt is, hogy e hét keddjén Hajós Ádám munkatársa is részt vett egy megbeszélésen, ahol felajánlották a vizsgálatok teljes dokumentációját. A főállatorvos elmondása szerint munkatársa azért nem vehette át a dokumentációt, mert a megbeszélésen öten voltak jelen, s csak két példány állt rendelkezésre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.