Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós magyar idő szerint június 25-én, szerdán reggel fél kilenckor indult útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. Az Ax–4 (Axiom Mission 4) jelzésű küldetés a SpaceX Falcon–9 rakétájával történik, amely a Dragon nevű űrhajót juttatja majd Föld körüli pályára. A Dragon kapszula a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé veszi az irányt, ahol Kapu Tibor mintegy kéthetes küldetésben vesz részt.
Az Ax–4 küldetés Dragon C213-as űrhajója a Kennedy Űrközpont 39A indítóállomásáról emelkedett a magasba, Falcon 9 Block 5-ös hordozórakéta állítja alacsony Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomáshoz a Harmony (Node 2) modullal dokkol. A küldetés hosszát 14 napra tervezik.
Az Ax–4 küldetés parancsnoka, az amerikai Peggy Whitson, az Axiom Space űrhajósa ötödszörre indul az űrbe, a többiek első űrutazásukon vesznek részt. Shubhanshu Shukla indiai pilóta az Indiai Űrkutatási Hivatal, Slawosz Uznanski-Wisniewski lengyel küldetésspecialista az Európai Űrügynökség (ESA) és a Lengyel Űrkutatásai Hivatal együttműködésében, Kapu Tibor küldetésspecialista pedig a HUNOR (HUNgarian to ORbit) magyar űrhajós program képviseletében repül.
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra. A magyar Farkas Bertalan az Interkozmosz program keretében 1980-ban, 45 éve járt a kozmoszban, pontosabban a Szaljut–6 űrállomáson.
A négyfős személyzet 31 ország csaknem hatvan tudományos kísérletét végzi el, kiemelve a küldetés globális jelentőségét és együttműködésen alapuló jellegét az alacsony Föld körüli pályán (LEO) végzett mikrogravitációs kutatások előmozdítása érdekében. A tudományos kísérletek száma rekordot jelent, még sosem hajtottak végre ennyi vizsgálatot Axiom Space-misszió során a Nemzetközi Űrállomáson. Végeznek majd többek között kísérleteket az orvostudomány, a rákkutatás és a cukorbetegség területén.
A magyar HUNOR program keretében 25 kísérletet, illetve programot hajtanak végre.
A kutatások célja, hogy bővítsék az űrrel, valamint annak az emberekre, illetve anyagokra gyakorolt hatásaival kapcsolatos ismereteinket.
A HUNOR tájékoztatása szerint az indítás után körülbelül egy perccel éri el a rakéta a legnagyobb mechanikai terhelést. Az első fokozat leállása körülbelül két és fél perc után történt meg, ezt követően kezdte meg működését a második fokozat hajtóműve. A Dragon űrhajóról, amelyben a legénység is utazik, körülbelül tíz perccel az indítás után vált le a második fokozat, ekkorra az űrhajó már alacsony Föld körüli pályán haladt. A rakéta első fokozta visszatért a Földre, és előre kijelölt területen landolt. A Dragon űrhajó általánosságban egy-két nap alatt éri el az ISS-t, ahol finom manővereket követően csatlakozik, dokkol az állomáshoz.
Az Axiom–4 misszió várhatóan június 26-án reggel hét órakor kapcsolódik az űrállomáshoz.
A misszió indulását korábban többször elhalasztották, a legutóbbi kitűzött időpont vasárnap hajnal volt.
Többször halasztva
A kilövést eredetileg június 8-ra tervezték, majd június 11-re, ám az Axiom Space közlése szerint a rakéta technikai felkészítése miatt először kétnapos halasztásra volt szükség, másodjára pedig már bizonytalan időre halasztották. Utóbbi azért is volt viszonylag hosszabb halasztás, mert a Nemzetközi Űrállomáson súlyosbodott az oxigénszivárgás. Amint ezt helyrehozták, a NASA közzétette az új időpontot, ami június 22-én lett volna, ám ez az időpont sem bizonyult megfelelőnek.
A Dragon űrhajó a SpaceX által fejlesztett és üzemeltetett, teljesen újrahasználható kapszula, amely több sikeres emberes küldetést is végrehajtott már. A küldetés négyfős legénységében Kapu Tibor mellett Shubhanshu Shukla, Peggy Whitson és Slawosz Uznanski-Wisniewski vesz részt.
Tudományos küldetés, nem presztízsprojekt
A magyar kormány szerint Kapu Tibor űrutazása nem presztízsberuházás, hanem hosszú távon is megtérülő nemzeti érdek. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos lapunkban adott interjújában hangsúlyozta, hogy a HUNOR programban elvégzendő kísérletek és az űripari együttműködések már most nemzetközi figyelmet váltottak ki.
A XXI. században az űrtechnológia már nem különlegesség, hanem alapvetés
– fogalmazott a miniszteri biztos.
Kapu Tibor küldetése során mintegy harminc hazai fejlesztésű tudományos kísérletet fog elvégezni, többek között az orvostudomány, az anyagtudomány, az űrélettan és az agrártechnológia területén. A vizsgálatok egy része az űrbéli sugárzás, valamint a súlytalanság emberi szervezetre gyakorolt hatásait kutatja majd, másrészt pedig olyan anyagok viselkedését vizsgálja, amelyek fejlesztése a Földön is gyakorlati hasznot hozhat.
Hosszú felkészülés előzte meg a startot
A kiválasztás már 2022-ben elkezdődött, a több mint 240 jelentkező közül végül négy fő került be a szűkített körbe. A kiképzést végül ketten teljesítették teljes egészében: Kapu Tibor és Cserényi Gyula. A végső döntés alapján Kapu Tibor kapta meg a lehetőséget, hogy elsőként vegyen részt a HUNOR program küldetésében, ezzel együtt ő lehet a második magyar űrhajós.
Az előkészületek során a magyar kutató űrhajós Houstonban és a SpaceX központjában is tréningeken vett részt, és több hónapon át élt együtt az Ax–4 többi tagjával a nemzetközi protokollok szerint.
Kapu Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett villamosmérnökként, majd évekig dolgozott a repülés és a szoftverfejlesztés határterületein. Éveken át amatőr pilóta is volt, így nem ismeretlen számára a zárt térben végzett összetett műszaki munka.
A HUNOR program jelentősége nemzetközi szinten is növekvő
Magyarország 2021-ben írta alá a megállapodást az Axiom Space amerikai magánvállalattal, amely a NASA-val együttműködésben valósítja meg az ISS-re irányuló missziókat. A megállapodás értelmében a magyar kormány nemcsak a kutatói részvételt biztosította, hanem a kísérletek finanszírozását és a háttérintézmények koordinációját is.
Ferencz Orsolya szerint az űriparban való megjelenés nemcsak technológiai, hanem stratégiai kérdés is.
Ha egy ország képes űrhajóst kiképezni és nemzetközi sztenderdeknek megfelelő kísérleti programot összeállítani, az már belépőt jelent a világűr világába
– fogalmazott. Példaként olyan országokat említett, mint Csehország, Belgium vagy Portugália, amelyek kis országként is komoly űripari szereplővé váltak az elmúlt évtizedben.
Nem turizmus: valódi kutatómunka zajlik majd
A program célja világos határvonalat húzni a celebritások által dominált űrturizmus és a tudományos űrrepülések között. Ferencz Orsolya az interjúban hangsúlyozta:
Minimum egyszer meg kell kerülni a Földet ahhoz, hogy valaki űrhajósnak nevezhesse magát. Nem elég elérni a Kármán-vonalat.
Ezzel azokra a milliárdos űrturistákra utalt, akik csak néhány percet töltenek a súlytalanság állapotában.
A jövő magyar űrhajósai számára is új távlatokat nyithat a misszió
A HUNOR program hosszú távra tervez:
nem egyszeri eseményről van szó, hanem egy olyan kapacitás kialakításáról, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben rendszeresen vegyenek részt magyar kutatók nemzetközi űrmissziókban.
A kormányzati szándék egyértelmű: nem szeretnék, hogy ismét 45 év teljen el a következő magyar űrutazásig. Kapu Tibor küldetése tehát nemcsak tudományos, hanem szimbolikus lépés is: azt üzeni, hogy Magyarország is helyet kér a világűr meghódításáért folyó versenyben.
Kapu Tibor mögött áll családja is
A történelmi küldetés mögött ott áll Kapu Tibor családja, akik az első perctől kezdve támogatták őt az álmai megvalósításában. Húga, Csilla szerint a szülői házban mindig is a kitartás, az önállóság és a maximalizmus volt a mérce, és ez a szeretetteljes, ösztönző háttér nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Tibor eljuthat a világűrbe.
Amikor csinálsz valamit, azt teljes erőbedobással tedd, a problémától nem megijedni kell, hanem megoldandó feladatként tekinteni rá
– foglalta össze a családi mottót Csilla, aki nemcsak testvérként, hanem barátként is végigkísérte Tibor útját, legyen szó ejtőernyős-tanfolyamról vagy éppen a HUNOR programról.
A család most Floridában várja a kilövést, együtt izgulva a magyar űrhajósért, miközben Tibor a karanténszabályok miatt egyáltalán nem találkozhat velük. A testvéri kötelék azonban most is erős:
Csilla egy apró ékszert adott bátyjának, hogy az végig vele lehessen a Nemzetközi Űrállomáson, és persze vissza is hozza majd emlékül.
A család megható pillanatként emlékszik vissza arra az éjszakára, amikor Tibor hajnali fél háromkor hazatért, hogy még a hivatalos bejelentés előtt, személyesen mondja el: ő lesz Magyarország következő űrhajósa.
Anya nevetve-sírva ébredt, percekig fel sem fogtuk, mi történt
– mesélte Csilla, aki azóta is büszkén és szeretettel figyeli bátyja minden lépését.
Újra magyar az űrben
