Középiskolás diákok kérdéseire válaszolt a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről Kapu Tibor kutatóűrhajós szerdán. A budapesti HUNIVERZUM Látogatóközpontban Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a HUNOR program vezetője közreműködésével rendezett beszélgetésről a közszolgálati televízió számolt be.
Kapu Tibort az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) győztes diákok élőben kérdezhették egyebek mellett a súlytalanság hatásairól, az űrben végzett kémiai kísérletekről, az ISS pályakorrekciós rendszeréről és az immunrendszer űrbéli működéséről.
Ferencz Orsolya elmondta: az ISS fedélzetén a magyar kutatóűrhajós által végzett kísérletek révén hazai egyetemek, kutatóműhelyek és vállalatok kapnak lehetőséget arra, hogy a csúcstechnológia területén a világűrben képviseltessék magukat és kutatásaikat. Ez a küldetés emellett különös jelentőséggel bír a fiatalabb generációk számára, hiszen cél az űrtudományok iránti érdeklődés felkeltése, valamint a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika iránti elköteleződés erősítése hazánkban – tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint a HUNOR program révén
Magyarország ismét bebizonyította, hogy képes meghatározó szereplőjévé válni a XXI. század dinamikusan fejlődő iparágainak.
Az OKTV-n győztes diákok részvételét a beszélgetésen azért tartotta fontosnak, mert ők a jövő tudományos életének alapjait fektetik le.
Kapu Tibor a súlytalanságról feltett kérdésre válaszolva elmondta: súlytalanságban lebegni és megszokni, hogy gyakorlatilag minden irányban lehet minden, az eleinte szokatlan. Hozzátette: fel kell ismerni bizonyos mintázatokat, és akkor könnyen tud tájékozódni, egy nap után hozzá lehet szokni mindenhez. Arra a kérdésre, hogy a kémiát segíthetik-e a küldetés kutatásai, azt mondta: főleg biológiai és fizikai kutatásokat végeznek, ugyanakkor a kristálytan területén születtek eredmények. A HUNOR közreműködésével korábbi küldetésben zajlott kutatásban fehérjéket kristályosítottak az űrben, amelyek a gyógyszergyártásban hasznosulhatnak – ismertette.
Számos állat- és növényfaj járt már az űrállomáson, a kutatóűrhajós bemutatta a búzát és a retket, amelyet ott termesztettek. Beszélt egy másik kísérletről is, bemutatta azt a dobozt, amelyben jelenleg muslicák nőnek, azért, hogy végül a DNS-üket megvizsgálják.
Ezen kívül még olyan egzotikusabb állatok is jártak már az ISS fedélzetén, mint a például skorpiók és halak, valamint korábban pókokkal kísérleteztek. Az űrállomáson vizet bontanak elektrolízissel az oxigén előállításához – válaszolta arra a kérdésre, hogyan állítanak elő oxigént az űrben. Kapu Tibor szerint ez nagyon szép példája annak, hogy az ISS egy hatalmas körforgás.
– Itt, a világűrben semmi nem adott az emberi élethez. Se oxigén, se víz, tényleg gyakorlatilag a napfény az egyetlen, amit tudnék mondani. Úgyhogy minden, ami a mi életünkhöz itt szükséges, azt nekünk vagy elő kell állítanunk, vagy föl kell hozni – mondta a kutatóűrhajós.
