Minden eddiginél régebbi, 315 millió éves famaradványokra és ősskorpiók megkövesedett tetemére bukkantak amerikai kutatók, miután a közelmúltban felfedeztek egy barlangot Illinois államban, alig kétórányi autóútra Chicagótól. Roy Plotnick, a University of Illinois paleontológusa egy 450 millió évvel ezelőtt mészkőből formálódott járatban lelte meg munkatársaival a kincseket, amelyek a zárt, jól védett helyen szinte tökéletes állapotban konzerválódtak – írta a LiveScience. A járatban új, a tudomány számára eddig ismeretlen fafélék is voltak. Plotnick a tűlevelűek és rovarok mellett korpafűspórákat is talált, az ősi időkben főként ezekből a növényekből alakultak ki a Föld mélyének kőszénmezői. A növényi fosszíliák nem ilyen anyagból, hanem faszénből kerültek elő, ami annak jele, hogy az ősi erdővel tűzvész végzett.
Andrew Scott, a Royal Holloway University of London paleobotanikusa megállapította: a tűlevelű fák kövületei kétmillió évvel idősebbek, mint a kontinensen eddig talált hasonló növények. A Chicagónál feltárt sziklaüreg geológusok szerint mérföldekre nyúlik a Föld belsejébe, évekig ellátva kutatómunkával a tudósokat. Plotnick barlangja egyike azon közelmúltban feltárt helyeknek Illinois-ban, ahol ősi növényeket találtak. Régészek Danville mellett egy szénbányában olyan járatra bukkantak, amely 300 millió éves fosszilizálódott erdőt rejtett mostanáig. A felfedezés hírét a Geology című szaklap e havi számában publikálták. A Danville-i bányából származó növényi maradványok hárommillió évvel fiatalabbak, mint a Plotnick-féle fosszíliák.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el