Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását. Az iráni parlament már elfogadta a javaslatot a szoros lezárására, ám a végső döntést az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hozza majd meg. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio felszólította Kínát, hogy lépjen fel Iránnal szemben és akadályozza meg a szoros lezárását.

Fotó: NASA
Kulcsfontosságú az iráni Hormuzi-szoros
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonala: a globális olajellátás mintegy 20%-a ezen keresztül zajlik. A lezárás súlyos gazdasági hatásokkal járnának – különösen Kínára nézve, amely a legnagyobb vásárlója az iráni olajnak.
Az amerikai légicsapások, amelyek iráni nukleáris létesítményeket céloztak, máris megemelték a nyersolaj világpiaci árát, amely elérte az elmúlt öt hónap legmagasabb szintjét. Hétfőn a kereskedés kezdetekor az ár 81,40 dollárra emelkedett hordónként, majd visszacsúszott 78 dollár körülire. Rubio a Fox News-nak adott interjújában így nyilatkozott:
Arra bátorítom a kínai kormányt, hogy hívják fel [Iránt] emiatt, mivel ők nagymértékben függenek a Hormuzi-szorostól. Ha lezárják… azzal gazdasági öngyilkosságot követnek el.
A Hormuzi-szoros lezárása nemcsak Irán, de más nagy ázsiai gazdaságok – köztük India, Japán és Dél-Korea – olajellátását is veszélyeztetné. Vandana Hari energiapiaci elemző szerint Iránnak kevés előnye és sok vesztenivalója származna a szoros lezárásából, a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy
Irán ezzel maga ellen fordíthatja az Öböl olaj- és gáztermelő szomszédait, valamint feldühítheti kulcsfontosságú partnerét, Kínát.
Az Egyesült Államok megsemmisítette Irán fontos nukleáris létesítményeit.