Telefonnotesz

M I N D E N T U D Á S E G Y E T E M E A Mindentudás Egyeteme tizedik szemeszterét záró előadás arra keresi a választ, hogyan szerveződnek és működnek kapcsolataink az interneten. Először Pléh Csaba segítségével áttekinthetjük a kapcsolatok tematikáját több tudományterületen. Bodó Balázs a kapcsolatépítő és információmegosztó internetes oldalakat mutatja be. Szót ejt a hálózatok kialakulásának és fennmaradásának törvényszerűségeiről, a hálózatkutatás múltbeli és jelenlegi eredményeiről.

A Mindentudás Egyetemének eszméje maga is egy tudásháló reményéből indul ki, mondta Pléh Csaba előadása elején. Nyíri Kristóf előadása is megmutatta, fogalmi térképeket szeretnénk rajzolni, hogy új tudásegészt ragadjunk meg. A lexikonokban s a fejünkben lévő lexikonokban ezt találjuk: a fogalmak egymásra vonatkozva egymás közegeként értelmezhetők. A tudásban csomópontok vannak, de nincsenek szigetek. A régi filozófusok és pszichológusok azt mondanák erre, hogy a modern technológia újra felfedezteti velünk a tudás kontextuselméleteit. Csermely Péter és Barabási Albert-László előadásai azt is megmutatták, hogy sem mi nem vagyunk, sem intézményeink nincsenek egyedül. A hálózatok mindent behálóznak.


Egy operáló hálózatkutatás, a szociometria jellemezte a XX. század közepén a társadalomtudomány egyik újító ágát. A román-osztrák Jacob Moreno, nálunk pedig Mérei Ferenc évtizedeken át emberek tízezreinél próbálta feltárni a vonzalmakon alapuló érzelmi hálózatok jellemzőit. Az emberek közötti valóságos vonzalmi kapcsolatok egyben a formális, mintegy hivatalos kapcsolatok ellensúlyát is jelentették. Ebből olyan társadalmi felfogás is következett, amelyben állandóan újra átélt élmény az együttesség és a csoportok gyakorló és támogató szerepe. Mérei számára az elsődleges csoportok az emberi élet összeragasztó tényezőivé váltak, valamint az egyéni integritás megvédésének, illetve a túlélésnek a hivatalossággal szembeni biztosítékaivá.
Robin Dunbar brit evolucionista antropológus vizsgálta részleteiben, milyen hálók veszik körül az embert. Kimutatta, hogy több eltérő méretű és intimitású burok vesz körül bennünket különböző kapcsolatsűrűséggel. A legnagyobb az ember által személyként egyáltalán kezelhető csoport. Egy kikérdezéses vizsgálat alapján az derült ki, hogy a legtöbben 120 fő körüli csoportról számolnak be – mintegy ekkora a telefonnoteszünk.
Az ember életét számos olyan tényező jellemzi, amelyeknek eloszlása jól jellemzi hatásukat. A legjellegzetesebb típus a normális eloszlás: sok van a közepes, kevés az alacsony és a magas értékekből. Ilyen a testmagasság, az izomerő, de ilyen feltételezések szerint az értelmesség, az intelligencia is.
A hálózatok alakulása szempontjából azonban kitüntetett jelentőségük van azoknak a ferde eloszlásoknak, ahol sok ritka és kisszámú gyakori elemről van szó.
Bodó Balázs vette át ezután a szót Pléh Csaba akadémikustól. A dotcomlufi 2001-es kipukkanása után megmérték, hogy az internetes iparág bibliájának számító Wired című hetilap milyen gyakorisággal használta a „forradalom” szót az összeomlást megelőző hónapok, évek során. A kutatás eredményeképpen kiderült, hogy minden negyedik héten írták azt egy új weboldalról, hogy az most aztán tényleg és alapjaiban és visszavonhatatlanul megváltoztatja életünket. Ma már tudjuk, hogy e forradalmak jó része gyorsan elmúlt.
Magyarországon minden létező társas hálózati szolgáltatás őspéldája az iwiw, azaz az International who is who, a nemzetközi ki kicsoda. Vagy egyike vagyunk a majd kétmillió felhasználónak, vagy van a családunkban, barátaink között valaki, aki használja. Az iwiwet ismerősök alkotják; ismerősök ismerősei és az ő ismerőseik. Egészen pontosan Várady Zsolt ismerősei, ismerőseinek ismerősei és az ő ismerőseik. Várady Zsolt 2002 tavaszán egy olyan internetes oldal fejlesztésébe fogott, amely – amolyan internetes telefonkönyvként – nemcsak néhány fontos alapadat közzétételét tette lehetővé a felhasználók számára, hanem azt is, hogy megjelölhessék, a többi felhasználó közül kik azok, akiket a való világból ismernek.
Csermely Péter a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában a társas hálózatokban fellelhető gyenge kapcsolatok fontosságáról beszélt. Az egymással szorosan összetartó, de a többi csoporttal alig-alig érintkező, bőrszín szerint elkülönülő amerikai diákcsoportok példáját bemutatva kimondta, hogy az alacsony intenzitású vagy az intenzív, de átmeneti, azaz gyenge társas kapcsolatok stabilizálják a társadalmi hálózatokat. Bár alig fordítunk rájuk figyelmet, ezek nélkül szétesne a társadalom. Az iwiw egészen bizonyosan kulcsszerepet játszik a gyenge kapcsolataink fenntartásában. A csak és kizárólag jól ismert barátokat bejelölő purista felhasználókat kivéve mindannyian jó szívvel veszünk fel olyanokat is az ismeretségi hálónkba, akikhez gyengébb kötelékek fűznek. Az iwiwen semmibe sem kerül egy távoli ismerős megnevezése, ráadásul ez a fajta kapcsolat nem felejtődik el, azaz a számuk csak egyre nő az idő múlásával. Ez azt is jelenti, hogy a minket körülvevő gyenge társas kapcsolatok száma nem független azoktól a kommunikációs technológiáktól, amelyeken keresztül tartani tudjuk a kapcsolatot.
A gyenge kapcsolatok könnyű aktivizálhatóságának ugyanaz a hátránya, mint az előnye. A sok ismeretlen ismerőstől kéretlenül és számolatlanul érkező információ nagy része zaj, és csak részben, nagy odafigyeléssel lehet kiszűrni a zajban időről időre megbúvó kulcsfontosságú információkat. Megfelelő eszközökkel természetesen nemcsak ezt az információs túlterheltséget lehet csökkenteni, de a zajt is hasznosítani lehet. A kollaboratív szűrő- és ajánlórendszerek pont ezt a feladatot látják el: folyamatosan figyelik a sok millió felhasználó viselkedését, és azt néhány nagyon egyszerű módon megfogalmazható állításba sűrítik. Az amazon.com internetes könyváruház könyvajánló szolgáltatása például úgy működik, hogy nyilvántartja: egy adott könyv vásárlói milyen más könyveket vásároltak még.
Az iwiw napi forgalmának csak kisebbik részét, körülbelül tizedét generálja az üzenetek küldözgetése. A forgalom mintegy harmadát a felhasználói profilok nézegetése teszi ki. Azaz az iwiwet a felhasználók nemcsak arra használják, hogy üzenetekkel bombázzák az ismerőseiket, hanem arra is, hogy megnézzék, éppen mi van velük. A kapcsolathálónknak csak nagyon kis százalékával találkozunk rendszeresen, előre tervezetten, nem utolsósorban azért, mert e találkozások a ráfordított idővel mérve nagyon is költségesek. Az iwiw felhasználói profiljai viszonylag pontos lenyomatai a tulajdonosaik folyamatosan változó, éppen aktuális élethelyzeteinek. Frissen megszületett babák, közös fényképekről eltűnő emberek, változó önjellemzések, otthonként megjelölt városok tanúskodnak örömről, bánatról, költözésről, lelkiállapotról. A profilok amolyan bemutatkozásként is funkcionálnak: utánanézhetek egy ismeretlennek, egy előző este megismert lánynak, fiúnak.


Nemcsak a már létező gyenge kapcsolati háló működtetését teszi könnyebbé a kapcsolattartás olcsósága és az identitás részévé tett digitális információk kialakítása, de jelentősen megkönnyítheti az egymást még nem vagy csak alig ismerő, de hasonló érdeklődésű, hasonló értékeket valló emberek egymásra találását is. Más szóval ezek a társas hálózati szolgáltatások az új, virtuális közösségek kialakulásában is kulcsszerepet játszhatnak. Az előadás második felében az internetnek a közösségek kialakulásában, fennmaradásában játszott szerepéről lesz szó.
Az internet elterjedése sok szempontból újrarajzolja azt a kommunikációs teret, amelyben a közösségek létrejönnek, fennmaradnak vagy megszűnnek. Az on-line kommunikációs csatornák nemcsak sok száz távoli ismerőst hoztak karnyújtásnyi közelségbe, de sok százmillió ismeretlent is. Többekkel és olcsóbban van lehetőségünk kapcsolatot teremteni, mint korábban. Ez a tény, ha át nem is írja eddigi közösségfogalmainkat, mindenképpen újabb jelentésekkel gazdagítja.
A karagarga.net egy illegális filmarchívum, underground könyv- és zenetár, amelynek tagjai arra tették fel az életüket és szó szerint a szabadságukat, hogy megőrizzék és a közösség számára elérhetővé tegyék a globális film- és zenei termés kevésbé népszerű, a hagyományos csatornákon keresztül nem vagy csak nehezebben hozzáférhető részét. A közösségnek a világ minden tájáról összesen alig tízezer tagja van. A közösség, mint az internetes közösségek jelentős része, egy erősen speciális érdek és érdeklődés körül jött létre. Ez az érdeklődés a piacon nem kapható, könyvtárból nem beszerezhető filmek, zenék, szövegek archiválása, hozzáférhetővé tétele. A karagarga.net annak köszönheti létrejöttét, hogy a kulturális javak termelését, elosztását, értékesítését, cseréjét lebonyolító piacok korántsem működnek tökéletesen. E tökéletlenségnek sok oka van: a kulturális javak fizikai hordozón való forgalmazása költséges és körülményes folyamat, a kereslet gyakran és sokszor kiszámíthatatlanul változik, néha egészen egyszerűen nincsenek elegen a keresleti oldalon ahhoz, hogy megérje kiszolgálni az igényeiket.


A való világ normái azt diktálják, hogy ritkán kérjünk a gyenge kapcsolatainktól a minimálisnál nagyobb erőfeszítést igénylő szívességet. Ezzel szemben az on-line világban mindennapos az, hogy – Barry Wellman on-line közösségekkel foglalkozó kanadai szociológust idézve – „a közösség tagjai olyan embereknek nyújtanak információt, segítséget, társaságot és a valakihez tartozás élményét, akiket alig vagy egyáltalán nem ismernek”. Mivel ez egyformán igaz mindenkire, ezért aztán nem kell félni attól, hogy az önként felajánlott erőforrások viszonozatlanok maradnak: Howard Rheingold, a Virtuális közösségek című könyv szerzője szerint „lehet, hogy az az ember, akinek én segítettem, soha nem lesz abban a helyzetben, hogy segítsen nekem, más viszont igen”.
A karagarga.net közössége is ezen elvek alapján működik.
Magyarországon is ezrek foglalkoznak a mára már nehezen hozzáférhető magyar nyelvű kulturális örökség digitalizálásával, megőrzésével, hozzáférhetővé tételével. A technológia lehetővé tette, hogy az önmagukban jelentéktelen, elenyésző egyéni erőforrások összekapcsolódhassanak egymással. Az egyik magyar underground digitális könyvtár szorosra zárt ajtaja mögött élénk kooperáció zajlik. Az egyik felhasználónak szkennere van, és sokat van otthon a kicsi gyerekével, ő tehát könyveket szkennel. A másik munkájának köszönhetően képes ezeket a szkennelt oldalakat szöveggé alakítani.
A harmadik szeret szövegekkel bíbelődni, ezért elvállalja a korrektúra más számára esetleg hálátlan feladatát. A negyedik tördelőszerkesztőnek tanult, és könnyen csinos formát tud adni a szövegeknek. Az ötödik biztosítja a megosztás technikai hátterét. Ezek az emberek a közös cél, a magyar kultúra megőrzése érdekében szövetkeznek egymással, mégpedig nagyon hatékonyan: sok ezer ma már nem kapható könyv és zenemű digitalizálása köszönhető ezeknek a hálózatoknak.
Ha az on-line közösségi szolgáltatások felfűzhetők egy képzeletbeli cérnaszálra, akkor a két bemutatott szolgáltatás, a karagarga és az iwiw e cérnaszál két végén helyezkedik el. Az egyik egy erősen specializált, zárt, globális közösség, amelyik aktívan használja az internet és a számítógép kínálta lehetőségeket a sok ezer, egymással valószínűleg soha nem találkozó felhasználó közösségbe forrasztására. A másik egy helyi, nyelvébe zárt közösség általános kommunikációs platformja, amely a közösségi szolgáltatások helyett elsősorban a gyenge kapcsolatok működtetésére kínál egyszerű lehetőséget. Ha a karagarga az állandóság, akkor az iwiw maga a változás. Mindkét felállás sikeres lehet önmagában is.

A fenti szöveg a május 21-én elhangzott előadás rövidített változata. Megtekinthető 26-án (szombaton) 13 órakor az MTV és 28-án (hétfőn) 9 órakor az M 2 műsorán. Az előadások teljes szövegét a hozzászólásokkal és a vitával együtt a www.mindentudas.hu weblapon találják meg az érdeklődők.