Utolsó helyet tudhat magáénak hazánk a legtöbb makrogazdasági mutató tekintetében az Európai Bizottság tegnap közzétett, tavaszi előrejelzése szerint. Az új uniós tagállamok közül idén és jövőre is Magyarországon lesz a leglassúbb a gazdasági növekedés, és az eddigi hiányrekorderi helyezésünket sem fenyegeti senki: a múlt évhez hasonlóan idén, sőt még jövőre is nálunk lesz a legmagasabb a GDP-hez mért államháztartási hiány. A 2006-os 9,2 százalékos deficit nemcsak az EU-ban jelentett csúcsot, de világviszonylatban is, hiszen hazánkat csak a tavaly hadban álló Libanon tudta „leelőzni”. Brüsszel úgy véli, az idén ugyan teljesül a kormány hiányterve, ám ahhoz, hogy jövőre is a kormányzati célkitűzésnek megfelelő tempóban mérséklődjön a deficit, további intézkedésekre van szükség. Lemaradásunkat jelzi, hogy míg idén az Európai Bizottság 6,8 százalékos hiányt vár Magyarországon, addig a második legrosszabb mutatóval büszkélkedő Csehországban várhatóan 3,4 százalékos lesz a deficit. Jövőre ugyancsak miénk lesz a deficitcsúcs: a kormány által várt 4,3 százalékkal szemben a bizottság 4,9 százalékos hiányt jelez előre, azaz Brüsszel szerint 2008-ban már nem sikerül a konvergenciaprogramban meghatározott pályán haladnunk.
Az infláció terén ugyancsak utolsók vagyunk: éves szinten a bizottság 7,5 százalékos pénzromlási ütemet prognosztizál, ami a legmagasabb a 27 uniós tagállam közül. A GDP-hez mért államadósságunk az idén és jövőre tovább emelkedik, 67,1, illetve 68,1 százalékra, ami a legrosszabb az új EU-tagok közül.
Újabb költségvetési intézkedéseket sürgetett tegnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Budapesten tartózkodó delegációja is. A szervezet szerint annak érdekében, hogy a költségvetési konszolidáció eredményei 2008–2009 után is fennmaradjanak, hosszabb távra szóló fiskális reformok bevezetésére van szükség: az egészségügy reformját a kórházak átszervezésével, a vállalati irányítás meghonosításával kell folytatni, a nyugdíjreformmal kapcsolatos lépéseket minél előbb életbe kell léptetni, s át kell gondolni a családtámogatások és a lakásépítések támogatásának rendszerét, valamint az önkormányzatok finanszírozását is. A jelentést ismertető Ashoka Mody, az IMF igazgatóhelyettese közölte: szükséges lehet a bonyolult személyijövedelemadó- rendszer átalakítása, a fogyasztást terhelő adók növelése és az élőmunkát terhelő adók csökkentése is. A valutaalap kutatóinak legfőbb aggálya, hogy a magyar gazdaság 2005 óta tartó lassulása tartós maradhat, így hazánk felzárkózási folyamata hosszú távon is lefékeződhet. Az IMF úgy látja, a jegybanknak csak akkor ajánlatos elkezdenie az alapkamat csökkentését, ha az infláció is süllyedni kezd.
Eközben a Pénzügyminisztérium tegnap közzétette az államháztartás múlt havi adatait. Ezek szerint április végéig 745,4 milliárd forintnyi hiány halmozódott fel az államháztartásban, ami az egész évre tervezett deficit 47,5 százalékát jelenti. Áprilisban az államháztartás mérlege 17,1 milliárd forintos többlettel zárt.
origo.hu
Menczer Tamás: Elfogtam egy levelet!
