Üvegfigurák lázadása

A Negyednégy Színház Tennessee Williams Üvegfigurák című darabjával vendégszerepelt Budapesten. A héttagú társulat 2006-ban alakult Szegeden, s most lépett először fővárosi közönség elé. Előadásmódjuk csiszolatlan, de az értékek megmutatására való törekvésük figyelemre méltó.

Molnár Györgyi
2007. 05. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Színművészeti Egyetemen évente tizenöt hallgató végez prózai és musical szakon, és ha lehetősége lenne, elkezdené hivatása gyakorlását. Évekkel ezelőtt azonban a színészképző monopólium oktatási színvonalát nem megfelelőnek ítélték, ezért a Kaposvári Egyetemen is létrejött egy művészeti kar. A két felsőoktatási intézmény mellett számos színitanodát és színházi stúdiót is találhatunk. A pályakezdő színészeknek ennek következtében szembesülniük kell azzal a makacs ténnyel: nincs munka. Főleg most, amikor a színházaknak fogalmuk sincs arról, hogy az elkövetkezendő évadban egyáltalán lesz-e még deszka a lábuk alatt. A színészek „mennyiségének” visszaszorításán egyetlen dolog segíthet: a színháztörvény. A régóta halogatott rendelkezés többek közt erre a problémára is megoldást jelentene. Ezért ha a fiatalok késztetést éreznek a színpadon játszásra, kénytelenek maguk megtenni a szükséges lépéseket. Így döntött hét végzett hallgató, s létrehozták a Negyednégy Színházat. Elsődleges céljuk, hogy a nehéz helyzetben lévő fiatal művészeknek bemutatkozási lehetőséget nyújtsanak. Emellett arra törekszenek, hogy az medializált, szélsőséges és provokatív színházi helyzetben a klasszikus, egyetemes értékeket őrizzék. Jelenleg három előadás szerepel repertoárjukon. A Budapesten is játszott Üvegfigurák, Karinthy Ferenc Gellérthegyi álmok című színműve, valamint Sütő András Káin és Ábel című darabja.
Tennessee Williams lírai, a harmincas évek Amerikáját bemutató színművét valóban a hagyományos színpadi eszközökkel és elképzelésekkel hozták létre. A mű egy helyszínen játszódik, ahol egy étkezőasztal, egy kanapé és egy tükrös vitrin foglal helyet, amelyen az üvegfigurák élik napjaikat. A történet egyszerűnek hat, de csupán a felszínen. A szereplők lelkének mélyén mérhetetlen fájdalom uralkodik. A főszerepet és a narrátort Réti Barnabás játssza, aki egyben az előadás rendezője is. Az első felvonásban játéka sallangokkal tűzdelt, és indulatai csupán hangjában jelennek meg. Ellenben amikor Tomként, narrátorként lép színre, erős színészi jelenlétről tesz tanúbizonyságot. Az édesanyját alakító Halász Melinda az amatőrök bájosságával teszi dolgát, azonban figurájának karakterét varázslatosan megtalálta. Ugyanez jellemzi Pinczés Attilát mint hódító Jim O’Connort. A végig hiteles, pontos alakítást a testileg és lelkileg megrokkant lányt játszó Simó Zsófia nyújtja. A csöndben uralkodó fájdalmat ő teremti meg.
Az előadás nagyszerűségét az egyszerűség adja. A klasszikus színházi értékek valóban megjelennek a színpadon, a precíz játékstílus és az érthető, tiszta beszéd. A fiatalok színpadi létezésében akad még javítanivaló, de az alapokkal, amelyek egy tökéletes előadás létrehozásához szükségesek már rendelkeznek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.