A kormány emelné a nyugdíjkorhatárt

A Világbank szerint a nyugdíjkorhatár emelése vagy a nyugdíjszámítás módszerének megváltoztatása jelenthet megoldást a társadalom elöregedése okozta pénzügyi gondokra. A napokban megállapodás született a koalíciós pártok között a nyugdíjkorhatár emeléséről.

Kelet-Európában, így Magyarországon is csak az azonnali reformok mérsékelhetik azokat a hosszú távú pénzügyi gondokat, amelyeket a társadalom elöregedése okoz – áll a Világbank Vörösből szürkébe: a harmadik rendszerváltás című, tegnap bemutatott tanulmányában. Ebben a kutatók rámutatnak: 2025-re a térség sok országában a világ egyik legidősebb népessége fog élni, ami ezen országok felzárkózását is veszélybe sodorja akkor, ha nem történik meg a nyugdíj- és az egészségügyi rendszerek gyökeres átalakítása, és a kormányok nem segítik elő a termelékenység javítását. Elismerik: nehéz feladat egyidejűleg gyorsítani a gazdaság átalakulását és hosszú távú reformokat bevezetni, azonban jelenleg erre van szükség. Magyarországon ugyanis 25 év alatt 8 százalékkal csökken a népességszám, minden ötödik ember 65 évesnél idősebb lesz, és hasonló folyamatok várhatók az egész régióban. Ez a jelenlegi működés mellett összeroppantaná a közkiadások rendszerét, hiszen jelentősen növelné a nyugdíj- és az idősek gondozásával járó kiadásokat. További aggály, hogy több „exvörös” országban ezeknek a rendszereknek a finanszírozása már most is nehézségekbe ütközik. – Olyan döntéseket kell tehát hozni, amelyek révén a nyugdíjszisztéma akkor sem omlik össze, ha tovább nő a nyugdíjasok száma. Szóba jöhet a nyugdíjkorhatár emelése vagy a nyugdíjszámítás módszerének megváltoztatása – javasolják a szerzők.
A tanulmány szerint szükség van egy rugalmasabb és költséghatékonyabb idősgondozási hálózat megteremtésére, a termelékenység fokozására, a pénzügyi piacok elmélyítésére, a megtakarítások és a befektetések növelésére, valamint arra, hogy emelkedjen az oktatás minősége, és természetessé váljon az élethosszig tartó tanulás gyakorlata. Az elemzésből az is kiderül, hogy a térségben Magyarországon nőnek a leggyorsabban a nyugdíjkiadások, és húsz éven belül elérik a hazai össztermék 15 százalékát.
A nyugdíjkorhatár emeléséről a napokban született, a koalíciós felek közötti megállapodást megdöbbenve fogadta Borsik János, az Autonóm szakszervezetek elnöke. A megegyezés értelmében „óvatosan”, 2010-től évente egy hónapot emelnének a jelenlegi mértéken. A felek szándéka, hogy csökkentsék a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségeit. Vita van ugyanakkor a tizenharmadik havi nyugdíj kérdését illetően: míg az SZDSZ a pluszhónapot integrálná, és a rászorultság elvét jobban figyelembe véve osztaná el a pénzt, addig a szocialisták ellenzik a tizenharmadik havi nyugdíj beolvasztását.
Borsik János szerint a nyugdíjkorhatár kérdése a koalíciós pártok vitájának áldozatává vált, a konfliktusban az MSZP a társadalom rovására hátrált meg. – Az ügyben megkerülhetetlen az Országos Érdekegyeztető Tanács állásfoglalása – szögezte le Borsik, hozzátéve, hogy modern demokráciában egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi párbeszéd, Magyarországon pedig ennek az ellenkezője történik.