Puskás Ferenc mellszobrának leleplezésével hivatalossá vált a kis-balatoni halászléfesztivál megnyitása a hatszáznegyven lelkes Zalaszabaron. A már Puskás Ferenc nevét viselő főtéren a szoboravatót legalább kétezer ember kísérte figyelemmel, és láthatta azt a megható pillanatot, amikor a legendás futballista özvegye, Erzsébet asszony, Kalmár István polgármester, Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, valamint a Real Madridból Puskás Öcsi két korábbi csapattársa, José Emilio Santamaria Iglesias és Ignacio Zoco Esparza eltávolították a leplet a szoborról.
A falunak nagy nap volt június 23-a, hiszen nemcsak tér- és szoboravató ünnepség zajlott, hanem reggeltől elkezdődött a kispályás labdarúgó-emléktorna tizenhat csapat részvételével, indult a halászléfőzés az ország különböző tájairól érkező versenyzőkkel, miközben zajlott a falu érdekességeinek, műemlékeinek, középkori templomainak bemutatása. Az érdeklődőket e gyönyörű zalai táj dimbes-dombos szőlőhegyeire lovas szekerekkel szállították a helybeliek. Igazi fesztiválhangulat volt szombaton zenebohócokkal, néptáncbemutatóval, halászlé-, túrós- csusza-főzéssel és borkóstolóval egybekötve.
Mégis, kinek a fejében született meg az ötlet, hogy a fővárostól több mint kétszáz kilométerre legyen egy Puskás Ferenc tér? A befogadó Kalmár István polgármester volt, hiszen Zalaszabar központi terének – ahol az iskola, a polgármesteri hivatal, a posta, a római katolikus templom van – nem volt neve, ezért törte a fejét munkatársaival, hogy méltó elnevezést kapjon a főtér. Puskás Ferenc, a legnagyobb magyar labdarúgó neve is felmerült, de a végső megerősítést a Nyékládházán élő Szabó Csaba, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fideszes tagja adta.
A politikus furcsának tartotta, hogy Magyarországon nagyon sok település utcanevei változatlanul megmaradtak, és némelyik még mindig az egypártrendszer diktatúrájára emlékeztet. Így több helyen megmaradt a Szamuely Tibor utca, melynek névadója a Tanácsköztársaság egyik legvérengzőbb „Lenin-fiúja” volt. De Zója, Guszev, Landler Jenő, Kun Béla, Lenin utca vagy Vörös Hadsereg útja még számos településen megtalálható. – Ezekre a nevekre senki nem lehet büszke, és csak rossz emlékeket ébreszt – magyarázta Szabó Csaba. Ezért gondolta azt, hogy illő lenne, ha például a legismertebb, a legnagyobb magyar labdarúgó nevét kaphatná meg jó néhány település utcája, mert Puskás Ferenc sokat tett a magyar név jó híréért. – Több örömet okozott Öcsi bácsi a magyar embereknek – szögezte le Szabó Csaba –, mint például Kun Béla. Azért szervezte ezt a mozgalmat, hogy minél több falu cserélje le a kompromittálódott kommunista neveket, például Puskás Ferenc vagy más nagy magyar nevére, így Márai Sándorra, Wass Albertre és Maléter Pálra is gondolt. Erre a névadásra elsőként Zalaszabar község mutatott fogadókészséget. Érdekesség ugyanakkor, hogy Nyékládházán a Ságvári Endre utca nevét nem sikerült megváltoztatni, mivel a lakosság a szavazásnál Ságvári mellett döntött. Zalaszabar község lakói viszont emelkedettebbek voltak. Kalmár István polgármester szerint a Puskás Ferenc névnek üzenete van, amit mindenki elolvashat a Papp György Zoltán szobrászművész alkotta Puskás-szobor talapzatán s amit maga a nagy futballista fogalmazott meg: „A sport megtanít becsületesen győzni, és emelt fővel veszíteni. A sport tehát mindenre megtanít.” A polgármester azt is fontosnak tartja, hogy minden településnek fel kell fedeznie, meg kell becsülnie és meg kell őriznie értékeit. Ezekre az adott falu vagy város népe tudjon büszke lenni, mert csak ez erősítheti az adott közösséghez való tartozását.
Egyszóval boldog Zalaszabar lakossága, mert már nem kell keresnie, nem kell megtalálnia önazonosságát, mert az már megvan. Persze ehhez jó vezetőkre is szükség van. Az alpolgármester, Varga Béla, aki civilben szőlősgazda, sokat agitált, hogy legyen szobor és legyen Puskás Ferenc tér. Ő gyerekkorában azért lett Honvéd-drukker, mert Puskás Öcsi ott focizott. De arra is büszke, hogy ennek a kistelepülésnek futballcsapata van, a megyei másodosztályban. A zalaszabari alpolgármester úgy gondolja, nagy dolog, hogy egy ilyen kicsi önkormányzat szűkös anyagi helyzete ellenére fenn tud tartani egy labdarúgócsapatot.
A téravató ünnepségen felszólalt a nagy futballista özvegye, Erzsébet asszony, a volt csapattárs, Buzánszky Jenő, a Real Madrid két elnökségi tagja, a Zala Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Manninger Jenő, s természetesen a falu polgármestere. Buzánszky Jenő meghatottan emlékezett vissza csapattársára, aki a legnagyobb, legismertebb magyar futballista volt. Az Aranycsapat tagja szerint az élsport nem önmagáért való, hanem arra, hogy másoknak példát mutasson, örömet szerezzen. Az Aranycsapat ezt tette. Buzánszky Jenő elmondta, hogy Puskás egész élete, sportolói pályafutása is bizonyította, érdemes magyarnak lenni. Éppen ezért nagyra tartja Zalaszabar lakosságának közös döntését, vállalását, hogy ami nagyobb városoknak nem jutott eszébe, azt ez a kis falu megcselekedte szívből: lett Puskás Ferenc tér, lett Puskás-szobor.
Az avató ünnepségen felolvasták Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke levelét. Néhány gondolat a levélből: „… Az igazi hősöknek nem azért emel szobrot az emlékezet, hogy kőbe, bronzba merevítve őrizze meg alakjukat a felejtés lassú eróziójától. Hanem sokkal inkább azért, mert úgy érezzük, hozzánk, közénk tartoznak, és örökké velünk is maradnak… Puskás Öcsi nem egyszerűen a világ egyik legnagyobb csillaga volt, hanem a világ egyik legragyogóbb magyar csillaga. Egy olyan ember, aki hazájától távol, a világ legnagyobb stadionjaiban rajongóit elkápráztatva is mindig tudta, hogy kötelessége van honfitársai iránt. […] Ezért is nagy öröm számomra, hogy Önök, zalaszabariak úgy érezték, hogy fontos felmutatni és megőrizni Puskás Ferenc alakját, hiszen élete azt üzeni mindannyiunknak, hogy a valódi sikert kizárólag becsületes és kitartó munkával, áldozatkészséggel, a mások iránt érzett felelősséggel érhetjük el.”
origo.hu
Valóra vált minden szülő rémálma Békéscsabán
