Adócsökkentést vár a szakma

Az adórendszer átalakítása egész Európában napirenden van, és az adóreformra Magyarországon különösen nagy szükség van – mutattak rá előadók az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) által szervezett tanácskozáson. Az adóreformtól az elektronikus adózásig című konferencián ugyanakkor világossá tették, hogy a módosítások csak akkor lehetnek életképesek, ha hosszas előkészítő munka előzi meg őket.

Hirtelen felindulásból nem lehet adóreformot bevezetni, hiszen minden lépés hosszas előkészítést igényel – szögezte le rögtön a tegnapi tanácskozás elején Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, korábbi APEH-elnök. Rámutatott: a nemzetállamok között jelenleg az egész világon adóverseny zajlik, ennek haszonélvezői azonban a nagy nemzetközi vállalatok, amelyek jelentős kedvezményeket és könnyítéseket képesek kicsikarni. Ráadásul a XXI. században már az adóigazgatás is más módszereket követel, elég csak a határokat többszörösen átlépő áfakörök okozta gondokat említeni – tette hozzá. Aggályokra ad okot, hogy Európa jelentős tőkeexportőr, vagyis tőkét veszít, amiben az adókörnyezet alakulásának is szerepe van.
További gond, hogy Európában a vállalatok adózás előtti eredményének növekedése alacsonyabb, mint a társaságiadó-terhelés emelkedése. Az uniós adózás jövőjéről szóló gondolatokat Kovács László adóügyi biztos azzal egészítette ki, hogy az uniós adópolitika célja a versenyképesség és a gazdasági növekedés elősegítése.
Magyarországon új egyensúly megteremtésére van szükség, az ugyanis nem megy, hogy az állami szolgáltatások színvonala csökken, az adóteher pedig emelkedik – vélekedett Pitti Zoltán, aki szerint jelenleg nincs mód számottevő adócsökkentésre. A munkára rakódó terhek mérséklése azonban elodázhatatlan, és mivel a fogyasztás további számottevő terhelése sem lehetséges, a kiutat a vagyoni típusú adók jelenthetik, melyek bevezetése azonban szintén többéves előkészületet igényel – mutatott rá az APEH korábbi elnöke.
Az élőmunkateher csökkentését javasolta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója is, aki ugyanakkor cáfolta, hogy egy számottevő személyijövedelemadó-csökkentés sokat lendítene a foglalkoztatás alakulásán. Véleménye szerint azonban idővel sort kell keríteni az iparűzési adó fokozatos kivezetésére, melynek helyébe egy valódi önkormányzati adó léphetne. Nem váltható ki az iparűzési adó – vélekedett ugyanakkor Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, aki abban egyetértett az előtte felszólalókkal, hogy egy adóreform legalább ötévnyi előkészítő munkát igényel, és társadalmi támogatás, párbeszéd nélkül bukásra van ítélve. Ez adja a jelenlegi helyzet nehézségét is – tette hozzá, ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a gazdaság kifehérítésére irányuló kormányzati lépések sikeresnek bizonyultak. Kérdés persze – vetette fel –, hogy meddig akarjuk megtartani az átmenetinek ígért, büntető jellegű új adókat, mint a szolidaritási adót. Az egykulcsos adóval kapcsolatosan megjegyezte: annak bevezetésére a ma Magyarországán nem lát módot, hitet tett ugyanakkor az adórendszer egyszerűsítése mellett.

Négyszázmilliárdról dönt az EB. Tegnap tárgyalta meg az Európai Bizottság (EB) a magyar helyi iparűzési adó (hipa) ügyét. Az évek óta húzódó vita végére idén szeptemberben vagy októberben kerülhet pont, a testület várhatóan ekkorra dönti el: ellentétes-e az uniós joggal az önkormányzati elvonás, azaz forgalmi típusú adónak minősül-e a hipa. A kérdés azért döntő, mert az uniós szabályok értelmében forgalmi adóból csak egy vethető ki egy tagállamban. A tét óriási: évente majdnem 400 milliárd forint sorsa függ a bizottság döntésétől. A tegnapi tárgyaláson az EB a Zala, illetve a Vas Megyei Bíróság indítványát vitatta meg, amely hét nagyvállalat adóbefizetéseit érinti. (Sz. E.)