Aszteroidát kutató szonda

A Naprendszer két legnagyobb aszteroidájának felfedezésére indul július 7-én az amerikai Dawn szonda, a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjából – adta hírül a BBC.
A Dawn négy év múlva éri el a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövezetben első célpontját, a Vestát. Kilenc hónapig kering körülötte, majd tovább indul a Cereshez, amelyet 930 kilométeres átmérője miatt már törpebolygónak tekintenek a csillagászok. A Dawn a tervek szerint 2015-ben állhat rá a Ceres körüli pályájára.
Az aszteroidák a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idején a nagyobb égitestekből kiszakadt anyagmaradványok, a bolygókhoz hasonlóan kör alakú vagy elliptikus pályán keringenek a Nap körül. Számukat 100 ezerre teszik. Közeli tanulmányozásuktól a kutatók azt remélik, hogy új ismeretekkel gazdagíthatják a Naprendszer keletkezésének történetét. A Dawn-missziót ezért afféle időutazásnak tekintik, ami visszarepít a több milliárd évvel ezelőtti múltba.
A Dawn szonda úttörő szerepet játszik ugyan az űrkutatásban, de az mégsem állítható, hogy teljesen ismeretlen világok felé indul. A Hubble-űrteleszkóp kamerája az elmúlt másfél évtizedben többször is az 530 kilométer átmérőjű Vesta felé fordult, s néhány hete újra szemügyre vette annak déli féltekéjét. Felvételei azt mutatják, hogy a régmúltban a Vestát telibe találta egy meteorit, felszínének legnagyobb részét ugyanis kitölti a becsapódás krátere. Lávaömlések nyomait is sikerült felfedezni. A Hubble nagy felbontású képei arra utalnak, hogy a Dawn meglepően változatos felszíni képződményekről gyűjthet majd adatokat.
A Ceresről is készültek felvételek, ezek szerint a felszín alatt 60– 120 kilométer vastag vízjég lehet.