Beindul a törvénygyár

A parlament tegnap általános vitán értekezett a vagyongazdálkodásitörvény-tervezetről, az elektronikus útdíjfizetés bevezetéséről, valamint az új villamosenergia-törvényről. A vagyontörvényről már korábban sem volt egyetértés a kormány és az MSZP-frakció között. Vita leginkább azzal kapcsolatban van, mi maradjon tartós állami tulajdonban.

Egy híján hatvan módosító javaslat érkezett az új vagyongazdálkodási törvényhez, főként kormánypárti oldalról. Ilyen többek között Magyar Bálint volt oktatási miniszter és Csontos János MSZP-képviselő indítványa, mely arra vonatkozik, hogy a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. és a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. teljes egészében maradjon tartós állami tulajdonban. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a bábolnai ménes 25 éves vagyonkezelői jogára 15 nappal ezelőtt írt ki pályázatot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. Amennyiben ez a vállalat nem kerül vissza a vagyongazdálkodási törvénybe, eladhatóvá válik, így a pályázaton győztes, 25 éves kezeléssel bíró társulásnak elővásárlási joga lesz a ménesbirtokra.
Podolák György, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának szocialista alelnöke négy párttársával a Kopint-Datorg Infokommunikációs Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban tartásáért nyújtott be módosítást. A cég visszavásárlására a 2003-as költségvetési törvényben 370 millió forintot különítettek el, amely ezáltal egészében visszakerült az állam birtokába. Az indítványt benyújtó képviselők indokolása szerint emiatt pazarlás lenne ismét értékesíteni a stratégiailag is fontos Kopint-Datorgot. Módosítaná a tervezetet a sport- és turisztikai bizottság MSZP-s elnöke is. Pál Béla, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 25 százalék és egy szavazatos állami tulajdonát helyezné vissza a törvénybe, mivel a gyár és környéke kiemelkedő fontosságú turisztikai célpont. Ellenzéki részről Katona Kálmán, a környezetvédelmi bizottság MDF-s elnöke nyújtott be módosító javaslatot: a képviselő a vízi közművek szabályozását erősítené, mielőtt azok privatizációja megtörténne – a még állami tulajdonban lévő vízi közművek ugyanis szintén kikerültek a tartós állami kézben tartandó vállalatokat tartalmazó listáról.
A tervezet értelmében eladhatóvá válna a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta 25 százaléka is – utóbbi ellen a szocialisták már emeltek kifogást. Összevonnák az Állami Privatizációs és Vagyonkezelőt, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapkezelőt (NFA) is. A parlamenti pártok korábban viszont – oldaltól függetlenül – az NFA meghagyása mellett álltak ki.