Berlin sikeres fél éve

Az elérhető célokra való összpontosítás taktikájának sikereként pillant vissza az elmúlt hat hónapra Berlin. Ezzel a politikával a soros német EU-elnökségnek sikerült áttörnie az uniót fenyegető stagnációt, új célokat kitűznie, és fokozott bátorságot öntenie a csüggedőkbe. A vágyak és a józan lehetőségek között ügyesen lavírozó Angela Merkel tovább növelte nemzetközi reputációját.

(Köln)
A német–lengyel ellentét sokszor sértő verbális pengeváltásai magasra helyezték türelmének mércéjét, a kancellár azonban a kritikus pillanatokban is számíthatott arra a töretlen csapatszellemre, amely jellemzője volt a német elnökségnek. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter oldalán a berlini tárcák mindegyike támogatást nyújtott abban, hogy az EU ismét a konkrét feladatok megoldása felé fordult. „Merkel kancellár munkájának lényegét az jelentette, hogy össze tudta fogni a huszonhét tagország érdekeit, és eloszlatta a cselekvőképességükbe vetett kételyeket” – emelte ki José Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az elmúlt fél esztendő során végleg kivilágosodott, mindazok, akik az „európai egyesült államok” gondolatával kokettáltak, kénytelenek végleg elbúcsúzni e reményeiktől. A közös alkotmányról, himnuszról, preambulumról és külügyminiszterről való lemondás lehet, hogy fájdalmas kompromisszumokat hozott, de ellenben biztató reformok előtt nyílt meg a lehetőség. Politológusok arra a véleményre jutottak, hogy Németország megerősítette erkölcsi és politikai tekintélyét. Kifizetődött tehát azon sok energiát megkövetelő, bilaterális megbeszélések sora, amit Merkel és Steinmeier folytatott anélkül, hogy megoldási ajánlatokat tettek volna tárgyalópartnereiknek.