Égbe szökő államadósság

Több mint a négyszeresére nőtt hazánk bruttó és nettó külföldi adóssága az előző tíz évben – mutatják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai. Az adósságállomány a GDP-hez mérten is ütemesen növekedett: a bruttó adósságráta az idén már meghaladta a 75 százalékot, a nettó pedig a 34 százalékot.

A jegybank adatsora arra is rávilágít, hogy az adósság 2002-ig csökkenést mutatott: az Orbán-kormány idején a GDP-hez mért bruttó adósságot 45,6 százalékra sikerült mérsékelni, míg a nettó adósságot 16,3 százalékra. Az adósság ugrásszerű növekedése az MNB kimutatása szerint 2003-ban indult meg, és azóta is tart, s miközben az ország tartozásai növekednek, tőkevonzó képessége csökken.
Az Ernst & Young könyvvizsgáló társaság nemrégiben megjelent felmérése legalábbis azt jelzi, hogy Lengyelország, Csehország és Románia is megelőz bennünket az európai befektetési rangsorban. Tavaly összesen 3531 tőkebefektetést hajtottak végre Európában, de ebből Magyarországnak csupán 108 jutott.
Tegnap a lakosságra vonatkozó legfrissebb eladósodási adatok is nyilvánosságra kerültek. Ezek szerint a háztartások májusban ismét rekordnagyságú hitelt vettek fel, a svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek értéke a múlt hónapban ugyanis elérte a 63,6 milliárd forintot.
Ez 2005 januárja óta a legmagasabb összegnek számít. A hitelek kamatai változatlanul meglehetősen magasak: a forintalapú kölcsönöknél például a fogyasztási hitelek átlagos hitelköltség-mutatója a múlt hónapban 25 százalékos volt, a svájcifrank-alapúaknál pedig 9,36 százalékos. Jó pénzügyi helyzetben mindössze a magyar háztartások tizenkét százaléka érzi magát.
Részletek a 11. oldalon