Euroszkeptikus európaiak

Bár az alkotmányt egykor majd felváltó szerződés tervezete megszületett, az elégedettséget tegnapra egymásra mutogatás váltotta fel. Nagy-Britannia és Lengyelország a két legfőbb bűnbak, a francia lapok pedig úgy látják, az unió tagországai egyenesen euroszkeptikusak.

Köszönetet mondott Horst Köhler német államfő Angela Merkel kancellárnak a elmúlt heti EU-csúcs sikere érdekében tett erőfeszítéseiért, jelentette az MTI. Az ARD televízióban elhangzott, vasárnap esti nyilatkozatában az államfő rendkívül elismerően szólt az unió elnöki tisztségét betöltő kancellár teljesítményéről.
Egy nappal később élesen bírálta mind Nagy-Britanniát, mind Lengyelországot a luxemburgi miniszterelnök. Jean-Claude Juncker szerint ez a két ország önös érdekektől vezérelve csaknem zsákutcába juttatta az EU-t. A létrejött kompromisszumok ellenére Juncker nem zárta ki, hogy a jövőben számolni kell a kétsebességes Európával. A kormányfő csaknem megalázónak nevezte, hogy az elnöki tisztséget ellátó Merkel kancellárnak Lech Kaczynski lengyel államfővel kellett tárgyalnia, miközben a tényleges döntéseket ikertestvére, Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök Varsóban hozta meg.
Hasonlóan nyilatkozott az osztrák kancellár. A Frankfurter Rundschau című liberális napilapnak adott interjúban Alfred Gusenbauer hangoztatta, Európában kevesen értik meg Varsó magatartását. Az osztrák kormányfő emlékeztetett arra, hogy az EU az elmúlt időszakban számos alkalommal szolidaritást tanúsított Lengyelországgal. Elfogadhatatlannak nevezte az olyan magatartást, amelynek keretében Lengyelország „csak követel, és semmit nem ad”.
A hétfői francia napilapok üdvözölték, hogy két év bénultság után az új reformszerződéssel Európa lendületet kapott, de figyelmeztettek: a kompromisszum létrejötte az európai nemzetek euroszkepticizmusát tükrözi. A Libération által a halott alkotmányból összetákolt, Frankenstein-szerződésnek nevezett megegyezés vitathatatlanul Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő sikere, aki a tárgyalások során fáradhatatlanul harcolt a kompromisszumért. Európa újraindul, de egyre világosabban kétsebességű Európáról van szó: Nagy-Britannia körül gyülekeznek azok az országok, amelyek Európát egy nagy piacra akarják leszűkíteni. A kormány közeli Le Figaro szerint a lényeg, hogy Európa az új reformszerződéssel megőrzi intézményi vívmányait, és abbahagyja a „köldöknézést”. Emellett az alkotmányos szerződést elutasító többségre kacsintva a francia államfő elérte, hogy a „szabad és torzításmentes verseny” kitétele az unió egyik fő céljaként kikerüljön a szövegből. A La Croix szerint a kompromiszszumtól félő csehek és lengyelek magatartása rávilágított arra, hogy az európai népek még soha ennyire nem voltak euroszkeptikusak.
Felrúgta az évszázados magyar– lengyel barátságot és ezzel Szálasi Ferenc nyomdokaiba lépett Gyurcsány – írja az egyik legbefolyásosabb lengyel napilap. A Wprost a magyar miniszterelnök az uniós csúcson tett nyilatkozatára reagált, amelyben Gyurcsány bírálta a lengyel miniszterelnök szavazatelosztási tervét. A lap szerint a lengyel kormányfő javaslata egyformán előnyös lett volna a közép-európai országoknak, és megerősítette volna a Visegrádi együttműködést. A szerző szerint Gyurcsány – Szálasihoz hasonlóan – opportunizmusból állt a csehek és lengyelek ellenében a németek mellé.