Csontos János költő nyolcadik verskötetével bizonyítja, hogy újabb és újabb szellemi tartományok bejárására képes. Az 1997-es Szonettregény a tradicionális alakzatok iránti érzék, a vers és a próza határán egyensúlyozó kisprózakötetek a fölfedező műfajokban való jártasság bizonyítékai. A különös című Para emlékezetünkbe idézi a hindu felső lélek fogalmát is, amit indokol a könyv filozofikus alaphangoltsága. Konkrétabb jelentése a parafrázisra utal. Csontos nagy magyar klasszikusok, elhunyt és kortárs alkotók szellemét, költeményeinek hangnemét idézi meg. S bár a kötet fülszövegében is szerepel, hogy a parafrázis egyenrangúságát olykor tekintélyes irodalomtudósok is megkérdőjelezik, a műfaj rangját a huszadik században olyan kiválóságok tették vitathatatlanná, mint a Hamlet-parafrázist alkotó Tom Stoppard vagy James Joyce, az Ulysses alkotója.
Csontos János nagy elődök és kortársak, Sylvester János, Bornemissza, Balassi, Kölcsey, Petőfi, Arany, Babits, Kosztolányi, Márai, Szabó Lőrinc, Áprily, Nagy Gáspár, Csoóri, Kányádi és mások műveinek szellemében írja új verseit.
A Magyar Élektrát megíró protestáns, XVI. században élő magyar dalnok, Bornemissza Péter Siralmas énnékem című költeményének parafrázisa nagyon is mai költők, művészek és átlagos magyar polgárok jajszava: „Földjeinket bírják zsebben az germánok, / Cégeidet jenkik, francúzok, japánok. / Vajon mikor lészen Budán maradásom.” Szinte szó szerint épít az Illyés Gyulának ajánlott költemény az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik emblémaversére, az Egy mondat a zsarnokságról című alkotásra. Egy mondat a hazugságról címmel Csontos János Illyés művének ritmusában, hangnemében sorolja el a regnáló kormány minden bűnét. A keserűen szellemes, konkrét politikai allúziókra épülő művek mellett figyelemre méltóak azok a költemények is, amelyek a „felső lelket” építik újjá a nagy pályatárs soraiból. Kányádi Sándor csodálatos Istenhez kiáltó halálverse, a Valaki jár a fák hegyén Csontos Kányádinak hódoló költeményében, egyetlen betű megváltoztatásával (Valaki jár a fák helyén), környezetvédő, erdősirató költeménnyé módosul. Csontos parafráziskötete egyszerre hat a paletta változatosságával, az intellektuális precizitással és a stilisztikai pontossággal.
(Csontos János: Para – Hódolat a magyar költészetnek. Versek. Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2007. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Fidesz-frakció: Gyurcsány lemondásával semmi sem változik
