Holnaptól már elvárt adót is fizetünk

Vasárnap érkezik meg a magyar jogszabályok közé a rövid életű elvárt adó utóda: életbe lép a minimális jövedelemről szóló szabályozás. Ha a vállalkozó nem tesz adónyilatkozatot, akár ellenőrzésre is számíthat, amely vagyonosodási vizsgálattá terebélyesedhet.

Emlékezetes: a kormány már tavaly úgy módosította a társasági és az osztalékadóról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket, hogy azokban minimálisan kötelező adószintet, úgynevezett elvárt adót határozott meg, ezeket a passzusokat azonban az Alkotmánybíróság utóbb semmissé nyilvánította. A taláros testület fő kifogása az volt, hogy az adózók nem tudták volna bizonyítani: veszteségük valós, és nem a jövedelem véka alá rejtésére szolgál. A kormány azonban a döntés ellenére sem tett le az évi több tízmilliárd forintosnak remélt bevételről, és májusban új szabályokat fogadott el, amelyek július 1-jén válnak hatályossá. Ezekben az szerepel, hogy a vállalkozások vagy benyújtanak egy nyilatkozatot, amelyben számos bevételüket és kiadásukat kötelesek részletezni, vagy elfogadják a beszerzési költségekkel csökkentett bevétel két százalékának megfelelő nyereségminimumot, és ezután kifizetik az adót is. Előbbi esetben nagyobb az esély arra, hogy a revizorok felkeresik a vállalkozót, és amennyiben kétségesnek ítélik, hogy a nyilatkozaton szereplő gazdasági események valósak, vagy azt, hogy valóban a vállalkozás érdekében merültek fel, a bizonyítási teher átkerül az adózó vállára. Aki pedig nem képes bizonyítani az igazát, annak adóalapját az adóhatóság becsléssel határozza meg, és a vizsgálat még arra is kitérhet, hogy az egyéni vállalkozó vagy a vállalkozás magánszemély tulajdonosának életvitelét lehetővé tehette-e a bevallásban szereplő jövedelem. Nemleges válasz esetén akár vagyonosodási vizsgálattal is zárulhat a procedúra. A kormány úgy számol, hogy már az év második felében 15-20 milliárd forintnyi bevétel folyik be az új szabályok hatására.
Érdemes tehát alaposan utánanézni a kivételeknek, ilyenek ugyanis vannak: a nyilatkozat benyújtása alól mentesül többek között a társasági adótörvény hatálya alá tartozó adózó az előtársasági és az azutáni évben. Ugyanez igaz az egyéni vállalkozóra is a tevékenysége megkezdésének évében, valamint az azt követő évben, de csak akkor, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet. Kivételezettek azok is, akiket az adóévben vagy a megelőző évben elemi kár ért, akárcsak az MRP-szervezetek, az alapítványok, az önkéntes pénztárak, valamint az iskola- és lakásszövetkezetek.
A jövedelemminimum a jogszabály szerint a társaságiadóalanyok körében az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével csökkentett összes bevétel, egyéni vállalkozók esetében pedig a vállalkozói bevétel eladásra beszerzett áruk beszerzési értékének és az eladott közvetített szolgáltatás értékét meghaladó részének a két százaléka. A társasági adót fizetők körében az összes bevétel módosítható a kedvezményezett átalakulással és eszközátadással, valamint a kedvezményezett részesedéscserével összefüggő gazdasági eseményekhez kapcsolódó tételekkel is.
Jön a bírságszezon. Lejárt a havi adóbevallásokkal kapcsolatos féléves bírságolási moratórium. Az Origo.hu internetes portál szerint elsejétől szigorú büntetésre számíthatnak a bevallást elmulasztók.