Kellenek az építőipari szakmunkások

É P Í T Ő I P A R

Hosszú távon komoly nemzetgazdasági hátrányt okozhat az építőiparban egyre erőteljesebben jelentkező szakmunkaerő hiánya – hívta fel a figyelmet az építők napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatón Schréder Mihály, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) oktatási bizottságának elnöke. Érdekes a helyzet, hiszen a munkanélküliségi ráta rég nem látott, 7,5 százalékos magaslatokban van, az uniós szinten drasztikusan alacsony foglalkoztatás pedig lényegében stagnál. Egy, az ÉVOSZ által elkészített tanulmány szerint az építőipar fejlődésének jelenlegi üteme mellett 2015-re százhúsz-százharmincezer szakképzett építőipari munkás hiányzik majd az ágazatból.
Mindez előreláthatóan a jövőben komolyan veszélyezteti az uniós költségvetési pénzek hazai lehívását, s az annak keretében elindított programok minőségi és időbeni megvalósulását. Az érdekvédelmi szervezet szerint ezért elengedhetetlen a gyakorlati oktatás jelenlegi finanszírozásának átalakítása. Schréder Mihály azon véleményének adott hangot, hogy a szakképzési hozzájárulás címén beszedett járulékot vissza kellene juttatni az ágazat szereplőinek. Rávilágított: idén ebből mintegy 7-8 milliárd forint folyhat be az államkasszába, s jó, ha egymilliárd csordogál vissza építőipari szakképzésre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a kormány komolyan venné javaslataikat, évi 15-20 ezer fővel lenne bővíthető a foglalkoztatottak száma, ami 100-150 milliárdos többlet-adóbevételt jelentene az államnak. Nem elhanyagolható tény – tette hozzá –, hogy a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatására középtávon főként az építőipar nyújt lehetőséget. A szakképzési rendszer átalakításának hiányában – vetítette előre a szakértő – az elmaradt térségek, szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felemelkedésének eszköze kihasználatlan marad. Mint mondta, a legfontosabb egy évekre előre látó, a hátrányos helyzetű honfitársainkat helyzetbe hozó munkaerő-piaci stratégia kidolgozása lenne. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tanulmánya is arra mutat rá, hogy az alacsony munkaerő-piaci részvétel kezelése nagy szerepet játszhat a társadalmi különbségek mérséklésében. Rámutattak arra is, hogy a romák foglalkoztatottsági szintje durván a fele, munkanélküliségi rátájuk három-ötszöröse a nem cigány lakosságénak. Aránytalanul rossz munkaerő-piaci helyzetük elsősorban nem megfelelő iskolázottságuk, területi eloszlásuk, rossz lakáshelyzetük, s a velük szembeni diszkrimináció következménye. Ezért az alkalmazottak képzése szerintük is elengedhetetlen. A nemzetközi szervezet kiemelte, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatottaknak mintegy 60-70 százalékát a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkalmazzák, s mivel a romák nagyobb része az ország gazdaságilag kevésbé fejlett északi és keleti térségeiben él, ahol a nagyvállalatok kevésbé vannak jelen, a kkv-k szerepe megkerülhetetlen az alkalmazásukban.