Kevés a magyar szabadalom

A Magyarországon bejegyzett szabadalmaknak csak a 15 százaléka van hazai kézben, s ez messze alulmúlja a nyugat-európai átlagot. A helyzetet rontja, hogy 2000 óta csökkent a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beadott kérelmek száma is; a visszaesés oka a kutatás-fejlesztésre fordított összegek kirívóan alacsony aránya.

Hazánk területére jelenleg csaknem 8500 szabadalom érvényes, ezeknek csak 15 százaléka magyar tulajdon. A nyugat-európaitól messze elmaradó arány egyik oka az, hogy az ipari jogvédelmet itthon kérelmező, Magyarországon működő gyárak nagy része külföldi kézben van, másrészt a hazai vállalatok zöme rövid távon gondolkodik, és nincs ereje kivárni a többéves elbírálási procedúrát. A probléma gyökere azonban a nemzetközi viszonylatban is hagyományosan kimagasló innovációs eredményeket elérő magyar kutatási szektor alulfinanszírozottságában keresendő: míg Európa nyugati felén a bruttó össztermék három-négy százalékát fordítják kutatási és fejlesztési célokra, addig ez az arány hazánkban immár évtizedek óta 0,6–0,8 százalék között mozog.
*
Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) legfrissebb összefoglalójából kiderül, hogy azok az államok adták be tavaly is a legtöbb oltalmi kérelmet, amelyekben a kutatási és fejlesztési kiadásokra elegendő forrást szánnak. Tavaly világszinten csaknem 35 ezer szabadalmi kérelemmel az Egyesült Államok állt az első helyen, míg Európában Németország a listavezető 25 ezer szabadalmi kérelemmel. Németországot Franciaország és Hollandia követi 8010, illetve 7327 beadvánnyal. Az innováció szempontjából történelmileg mindig is jól teljesítő Magyarország 2006-ban mindössze 94 szabadalmi igénnyel jelentkezett, ami az új uniós tagállamok között még így is viszonylag jó aránynak számít.
– Kétszáz év magyar találmányai bizonyítják, hogy a hazai szellemi tőke a világátlaghoz képest jól áll, feltalálóink innovatívak, a sikerhez azonban iparjogvédelemre és tőkére is szükség lenne – fogalmazott lapunknak Bretz László, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) jogvédelmi-ügyviteli főosztályvezetője, aki hangsúlyozta: a gyógy-szer-, valamint a gépiparhoz köthető a legtöbb hazai találmány. Bretz példaként említette, hogy a legnagyobb gyógyszergyártók ma már külföldi tulajdonban vannak, így a tőlük érkező jogvédelmi kérvények nem számítanak magyarnak. A kutatási kiadások emelésének szükségességét az uniós szinten kiválóan teljesítő ír példával indokolta: Írországban 345 találmányra adtak be kérelmet tavaly, miközben a GDP
3 százalékát fordították kutatásra és fejlesztésre.
Bretz László elmondta, hogy az uniós csatlakozással csökkent az MSZH-hoz beadott kérelmek száma, mert 2003-tól először mindig a müncheni székhelyű európai szabadalmi központba kerülnek újdonságvizsgálatra a kérelmek. A bajor fővárosban a procedúra négy-hat évet is igénybe vehet, s csak ezután kerülhetnek vissza az ügyek Magyarországra.
Az innovációs ráfordítások növelését szorgalmazta a Magyar Befektetési Bank csütörtöki konferenciáján Berend T. Iván, a Los Angeles-i UCLA egyetem professzora is. Előadásában hangsúlyozta: a globális kihívásokra adott válasz és a felzárkózás záloga is a kutatás- fejlesztés erejében rejlik. A tudós szerint a globalizáció nyertesei azok az államok lehetnek, amelyek elsősorban az oktatásra és a kutatásra jó arányban tudják felhasználni a befektetéseket. Világszinten egyébként a legtöbb oltalmat gyógyszerekre, kommunikációs eszközökre, biotechnológiai és kémiai újításokra adták ki – derül ki a most publikált jelentésből.