Megdöbbentő összeállítást közölt a New York Times amerikai napilap közelmúltbeli száma olyan esetekről, amelyekben gyógyszerként eladott termékek több ezer ember halálát vagy megbetegedését okozták. Tavaly több mint százan haltak meg egy sziruptól Panamában és Kínában. Kiderült, hogy a kínai gyártó a nagyobb haszon reményében a sziruphoz emberi fogyasztásra alkalmatlan oldószert adott. A kilencvenes években Bangladesben – hamis – lázcsillapítótól halt meg 233 gyermek. Ugyancsak az előző évtizedben Nigériában 2500 gyermek pusztult bele az agyhártyagyulladás elleni hamis védőoltásba. Évente 200 ezerre (!) teszik azoknak a számát, akik hamis maláriaellenes gyógyszert kapnak, és ezért hunynak el. Mi ez, ha nem népirtás?!
Nehogy azt higgyük, hogy minket elkerül az a jelenség, amely jelenleg a világ elmaradottabb felét sújtja. Például Észak-Amerikából még azok is átrándulnak Mexikóba, akiknek van társadalombiztosításuk, hogy olcsóbban szerezzék be többhavi – hamisított – gyógyszeradagjukat. Nagy-Britanniában, Hollandiában nemcsak beszivárogtak az országba, hanem a legálisan működő gyógyszertárakban is árusították a hamis termékeket. Franciaországban május közepén ötvenezer doboz hamis Viagrát foglaltak le. A francia vámosok 2005-ben majd 600 ezer doboz hamis gyógyszerre bukkantak, tavalyi adat még nem áll rendelkezésükre, de a növekedést 380 százalékosra taksálják.
A hamisítók tárháza kifogyhatatlan. Találtak már Belgiumban köhögés elleni hamis szirupot, százszámra hamis mellplasztikai szilikonbetétet, Nagy-Britanniában hamis fogászati fájdalomcsillapítót, Írországban 70 ezer doboz hamis kondomot. Az Európai Unió eddig nagyon óvatos volt, csak a földrajzi helyet írta körül, ahonnan a hamis termékek származnak: Ázsia, Távol-Kelet. Itt a helye a politikailag korrekt beszédnek, elvégre potenciális gyilkosokról van szó! Miroslaw Zielinski, az Európai Bizottság vámpolitikai igazgatója jó fél éve néven nevezte a gyermeket: „Az Európai Unióba beáramló hamis gyógyszerek 60 százaléka kínai eredetű. Ezenkívül igen nagy mennyiségben foglaltunk le indiai és az Arab Emírségekből származó ilyen termékeket.”
Tehát a felelőst nem kell keresni, hiszen a vámhatóságok tudják, hogy honnan jön a méreg. Százszámra nyílnak meg Kínában a „gyógyszergyárak”. A káoszban a helyi hatóságok alig tudnak lépni ellenük, hiszen nagy többségük bármikor felmutathat egy nyugati országból érkezett befektetőt. Hiába ítélték halálra a közelmúltban a kínai népegészségügyi szolgálat egyik magas rangú vezetőjét, amiért állítólag 800 ezer dollárt fogadott el azért, mert nem engedélyezett „gyógyszert” gyártottak az egyik üzemben – ez csupán a jéghegy csúcsa. A kínai gyógyszerkivitel évi 30 milliárd dolláros összeget ér el. Mennyi ebből a hamis, az utángyártott, illetve mennyi a jogtiszta termék? Nemhogy Kínában, hanem a világon sincs olyan ember, aki válaszolni tudna erre a kérdésre.
A kínai nyomdák csodálatosak, sőt csúcstechnológiát képviselnek. Valóban bármit tudnak hamisítani, valódi szakértőnek kell lenni, hogy valaki felfedezzen hajszálnyi jelet, amely bizonyítaná a hamisítás tényét. De mégis meg kellene értetni a kínai felső vezetéssel, hogy itt nem pólóról, nem DVD-ről van szó, hanem emberéletek kerülnek veszélybe a gyors meggazdagodás hajszolása miatt.
Szédületes összegeket keresnek a gyógyszerhamisítók. „Egy kiló heroin körülbelül 200 százalékos profitot hoz a terjesztőnek. Indiában vásárolt egy kiló (hamisított) Viagrával 2000 százalékos profit érhető el Európában” – nyilatkozta egy gyár részlegének Európáért, Afrikáért és a Közel-Keletért felelős vezetője. A gyógyszeripar több „átállt” irányítója ezerszeres pénzt kap azért, mert ilyen illegális üzemeket vezet. És gyakorlatilag nulla a kockázata, hogy valaha is lebukik. Az illegális gyógyszeripar jelenlegi hozamát a bűnügyi szakértők már most 40–50 milliárd dollárra becsülik. A világ kábítószer-forgalma ennek csupán a három-négyszerese. A piac éppen csak felfutóban van, hiszen Európában és Észak-Amerikában még csak most kezdi kiépíteni bástyáit.
Az első számú kereskedelmi csatorna a fejlett világban az internet. Vajon ki nem kapott már olyan spameket, hirdetési ajánlatokat, amelyek jutányos áron kínáltak különböző potencianövelő szereket? Ha ezeknek egy százaléka célba ér, képzeljük el, milyen forgalmat érnek el a terjesztők! De nemcsak – nyugati megfogalmazás szerint – „komfortérzést növelő” gyógyszereket ajánlanak, hanem vannak itt bőven különböző antibiotikum-készítmények is. Aki az interneten vásárol, ráadásul külföldi, azonosíthatatlan cégtől gyógyszert, igen nagy az esélye, hogy hamisított terméket kap.
A másik út, amelyen Európába jutnak a hamisított gyógyszerek, a párhuzamos gyógyszer-értékesítés. Az európai nagykereskedőknek ugyanis joguk van ott vásárolni a gyógyszert, ahonnan a legkedvezőbb áron tudják beszerezni. A világhálón ma már percek alatt áttekintheti egy gyógyszerkereskedő, hogy hol kedvezőbb az ára például egy vérnyomáscsökkentőnek, Görögországban vagy Portugáliában. Ám azt nem tudja, vajon milyen alapos ellenőrzésen ment keresztül az adott szállítmány, így a hamis szerek is bekerülhetnek a nemzeti gyógyszertárak forgalmába. Így fordulhatott elő, hogy Nagy-Britannia és Hollandia patikáiban is találtak már hamisított készítményt.
A gyógyszergyártók mindenesetre igen komolyan fogják fel a problémát. Az elmúlt hónapban az Európai Parlamentben épp erről a témáról tartott tanácskozást az egyik amerikai gyártó. Van olyan francia gyógyszergyár, amely a helyszínen, Kínában próbál meg utánanyomozni, melyik áru hova indul, és a rakományban milyen vállalatoknak vannak „készítményeik”. De vajon ki védi meg azt a maláriás afrikai kisfiút, aki épp most kap oltást hamisított fiolából? Vajon a nemzetközi jogalkotók felkészültek már arra, hogy emberek százainak életét veszélyeztető gazfickókat kellene egész életükre rács mögé juttatniuk?
origo.hu
Fidesz-frakció: Gyurcsány lemondásával semmi sem változik
