Központosít a kormány?

Az uniós pénzek felett őrködő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a kiemelt, központi és nagyprojektek esetében nem pályázatok útján, hanem egyedileg hoz döntést – derül ki a szervezet közleményéből. A központosítás felé mutathat, hogy a zömében ellenzéki kézben lévő önkormányzatok kiemelt fejlesztési terveinek első körben még a kormánypárti többségű Regionális Fejlesztési Tanácsok szűrőjén is át kell menniük.

Nyílt pályáztatás nélküli, kiemelt projektnek minősülhet az önkormányzatok kétéves akcióterveiben foglalt uniós projektek tetemes része, melyeket a kormánypárti többségű regionális fejlesztési tanácsokhoz (RFT) kell benyújtani, mielőtt közvetlenül a Bajnai Gordon kormánybiztos vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) kerülnek. Pályázati szakértők szerint így az említett támogatások akár fele is kikerülhet – kiemelt projekt címszóval – a pályáztatás alól, és közvetlenül az NFÜ elbírálása alá tartozna. Az önkormányzatok a napokban adják le az uniós pénzekre vonatkozó támogatásokat tartalmazó kétéves akcióterveiket, melyek a jelenlegi szabályok szerint először a tanácsok jóindulatát kell, hogy elnyerjék. A tavalyi önkormányzati választások fölényes ellenzéki győzelme ellenére azonban az ország mind a hét RFT-jében többségben vannak a kormánypárti tagok, sőt, az NFÜ még az év elején gyakorlatilag hűségnyilatkozatot is kért tőlük. A központosításra erősen emlékeztető „megállapodásban” a tanácsok az NFÜ véleményének figyelembevételével hozhatnak fontos döntéseket, közösen kell kialakítaniuk értékelési rendszerüket, továbbá a grémiumok vezetőinek leváltását is kezdeményezheti az NFÜ, amely szerint mindez nem ellenkezik a brüsszeli decentralizáció elveivel.
Az adott akcióterv sikeressége azonban távolról sem csak az RFT-k jóindulatán múlik, mivel második körben már maga az NFÜ dönt a kiemelt projektről. Egy nemrég kiadott közleményükben az ügynökség arra hivatkozik, hogy „kiemelt, központi projektekről és nagyprojektekről a kormány nem pályázatok útján, hanem egyedileg dönt, sőt, az egy– öt milliárd forint közötti támogatási igényekhez az ágazati szakminiszter véleménye is szükséges. Az uniós pénzesőben reménykedő önkormányzatoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy az országot hét régióra osztó úgynevezett Regionális operatív programban egy megyére átlagosan csupán 12 milliárd forint jut évente. Ebből az összegből még le kell vonni a bonyolításért felszámított közel négy százalékot, valamint az euróárfolyamból adódó, jelenleg körülbelül 5 százalékos csökkenést, és elvileg az uniós befizetésünknek az adott operatív programra vonatkozó arányos részét is.