Bár csak a napokban rakták le az alapkövét a Gizella malom projektjének, a lakások mintegy 30 százaléka már elkelt – mondta el lapunk kérdésére Nagyiványi Antal főmérnök, a Vegyépszer magasépítési és környezetvédelmi igazgatóságának munkatársa. Pedig nem adják éppen olcsón ezeket a lakásokat: piaci forrásokból úgy értesültünk, hogy a négyzetméterár fél- és egymillió forint között mozog, jellemzően közelebb a millióhoz. A siker egyik titka lehet, hogy ma már hazánkban is egyértelműen divat a loft. Az angol szó eredetileg padlásteret, tetőteret, galériát jelent, de a New York-i „rozsdaövezetben” már az 50-es évek óta az ipari létesítményekből, elhagyatott üzemcsarnokokból kialakított nagyméretű, egy légterű lakásokat nevezik így. A loftok új életformát teremtettek, az efféle lakásokat ugyanis kezdetben a művészek foglalták el. A stílusirányzat néhány éve indult világhódító útjára, s az amerikai városok mellett otthonra lelt Hollandia és Anglia tengerparti raktárépületeiben is. Az újabb loftdivat egyre inkább a luxuskategória felé mutat, de még mindig a szabadság után vágyók, az újhullámos életmód hívei választják.
A Gizella malomban szerencsésen találkozik a múlt és a legújabb divat. Az ipari műemlék jelleg különleges karaktert biztosít az épületnek, de valójában kevéssé kötötte meg a tervező és kivitelező kezét – mondta Nagyiványi Antal. Csupán két oromfal, a Soroksári úti, valamint a Vaskapu utcai homlokzatok állnak helyi védettség alatt. A főmérnök elmondta, az utóbbi anynyira rossz statikai állapotban van, hogy kénytelenek lebontani, s majd eredeti állapotban – de korszerű anyagokból – újjáépítik.
A 6 ezer négyzetméteres telken csaknem 20 ezer négyzetméter alapterületű teret hoznak létre, amelyben 103 lakást, 5 kereskedelmi célú helyiséget, köztük kiállítótermet és a pincegarázsban 105 parkolót alakítanak ki. Emellett a telken marad még hely mintegy 1400 négyzetméter zöld felületnek.
A lakások 60 és 350 négyzetméter közötti méretűek, a kisebbek kivételével kifejezetten nagy, 3,5-5 méter belmagasságúak és egy légterűek. A loft jelleget képviseli emellett, hogy nem burkolják az épület tartópilléreit, az acél tartóelemeket, valamint gyakran alkalmazzák a nyerstéglaborítást. Az ablakok, bár a legkorszerűbb hőszigeteléssel készülnek, a nagyméretű, de sok kis osztással rendelkező ipari csarnok-ablakokra emlékeztetnek.
A Gizella malom különleges hangulatával, városkép-meghatározó karakterével és igényes loftlakásaival jól illik abba a vonulatba, amelyet a Vegyépszer Zrt. magasépítési tevékenysége képvisel az utóbbi években – hangsúlyozta Nagyiványi Antal. A korábban műemléki erőműveket átépítő cég ezzel a lakáspiacon is létrehozta a maga emblematikus épületét, amivel letette a névjegyét a minőségi lakáspiacon.
Malomhatalom voltunk. A XIX. század közepén, a monarchiában a mezőgazdasági termékek intenzív kereskedelme folyt, s a hazai vállalkozók jelentős összegeket fektettek új malmok építésébe. Az első ilyen malom 1841-ben kezdte meg működését, ezt számos további követte, közöttük az Erzsébet, a Lujza és a Gizella malmok az 1850-es és 60-as években. Ezek a malmok kiváló minőségű liszteket állítottak elő olyan termelési kapacitással, amely Európában az első, a világon – az USA-beli Minneapolis után – a második helyet foglalta el. A Gizella malmot báró Krausz Lajos alapította, aki felesége után nevezte el a létesítményt. A malomipar aranykora az első világháború végéig tartott, amikor Magyarország elveszítette legjelentősebb szénbányáit, amelyek tüzelőanyaggal látták el a malmokat. A Gizella malmot átalakították a villamos árammal történő működéshez, s 1963-ig termelt.
origo.hu
Kemény üzenetet küldött Gyurcsány volt felesége, szorul a hurok Magyar körül
