Népszavazás előtt

Mégis lesz népszavazás a tandíjról, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról. A referendum ráadásul ügydöntő lesz: amennyiben a magyar választópolgárok az urnákhoz járulnak, szavazatuk kötelezi majd az Országgyűlést. Az MSZP frakcióvezetője, Lendvai Ildikó nemrégiben – meglehet, ironikusan – még azt nyilatkozta: ha a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezése sikerrel jár, ők annak örülni fognak, mert módjuk lesz arra, hogy megvitassák a néppel a terítéken lévő kérdéseket, s meggyőzzék választóikat: a tandíjat be kell vezetni, a vizitdíj és a kórházi napidíj szintúgy nélkülözhetetlen a megfelelő színvonalú ellátáshoz.
Az MSZP más politikusai, nyilatkozói általában nem mentek el eddig. Egyszerűen jelentéktelennek nyilvánították, s igyekeztek lesöpörni, bagatellizálni a feltett kérdéseket. Szavaikból az derül ki: az országgyűlési választások közötti időben nem számít a nép véleménye. A polgárokat meg sem kell kérdezni. Elég, ha az emberek megválasztják a parlamenti képviselőket. Onnantól kezdve pedig a képviseleti demokrácia érvényesül. A politikusok – jobban mondva a parlamenti többséget alkotók – döntenek mindenről. Aki pedig ezzel ellentétesen cselekszik, az minimum demagóg, de leginkább a demokrácia ellensége. Referendumra nincs szükség, de tüntetésre, demonstrációra, sőt ünneplésre sem. Az utcai politizálás elvetendő.
Tudjuk, persze, hogy mi az indoka ennek az álláspontnak. Az, hogy a mai kormánytöbbség, Gyurcsány Ferenccel az élén az országgyűlési választások előtt nem számolt el korábbi tevékenységéről, az ország helyzetéről. Másfél-két évig hazudtak, négy évig pedig nem csináltak semmit. Csak kiürítették az államkasszát. A gyógyszerfelírási díjról szólva Gyurcsány Ferenc a választási kampány tévévitájában még figyelmeztette is Orbán Viktort: ne akarjon igaztalan állításokkal választást nyerni, gyógyszerfelírási díj nem lesz. És célzott arra is, hogy igaztalanul nem illik választást nyerni, ezért állítását a legnagyobb ellenzéki párt vezetője vonja vissza.
Az őszödi beszédben, egy esztendővel ezelőtt a régi-új miniszterelnök feltárta ugyan a helyzetet, elismerte hazugságait. Ám ezt is csak azért tette, hogy hatalomra segített társaitól megszerezze a támogatást az úgynevezett reformokhoz. Köztük a tandíj, a vizitdíj, a kórházi napidíj bevezetéséhez. A közvagyon, a közszolgáltatások szinte teljes körű privatizálásához. Az állam, az államhatalom részleges magánosításához. A beszéd kiszivárogtatását követő tüntetések elfojtásához. A rendőrattak tudomásulvételéhez. A Kossuth tér műveleti területté nyilvánításához. A félrevezetett, becsapott nép elhallgattatásához, megfélemlítéséhez. Az egyéni és a kollektív véleménynyilvánítás megkérdőjelezéséhez, a szabadságjogok korlátozásához.
Az Alkotmánybíróság (AB) tegnapi döntése alapján napnál is világosabb: megrendezhető az országos ügydöntő népszavazás a felsőoktatásban bevezetett képzési hozzájárulásról, a tandíjról és a vizitdíjról. Az új eljárásra kötelezett Országos Választási Bizottságnak (OVB) hitelesítenie kell a Fidesz és a KDNP kérdéseit. Az már korábban eldőlt, hogy referendumra bocsátható a kórház-privatizáció, a patikaszerek árusítása és a gazdák földvásárlási jogának kérdése is. Mivel az ügyben további határidőkkel kell számolni, felvetődhet, hogy a népszavazást a díjfizetési kötelezettségek köréről önállóan is érdemes megtartani. Jelenleg ugyanakkor úgy látszik: a hat kérdés együttesen is feltehető lesz.
Az élesen vitatott díjfizetések ügye tehát most ismét az OVB előtt van. A Szigeti Péter és Halmai Gábor által vezetett testület nem kereshet újabb kibúvókat. Az alkotmánybírák erre külön is figyelmeztettek. Határozataikban rögzítették: az AB döntése, annak indokaival együtt, mindenkit, tehát az OVB-t is kötelezi. Ilyen intőre eddig még egyetlen esetben sem volt szükség. Az OVB tagjai e nélkül is tudták, hogy a törvény kötelezi őket. A jogorvoslati fórum, vagyis az Alkotmánybíróság érvrendszerét követniük kell. Az állampolgárok sem bújhatnak ki a törvények és az ítéletek tisztelete, rendelkezései alól. Az OVB-nek ráadásul az a rendeltetése, hogy őrködjék a választások tisztasága, törvényessége felett, akkor is, ha tagjai között többségben vannak a kormánypártok által jelölt szakemberek.
A tavaly februárban újjáválasztott OVB dicstelen szerepet vitt a két ellenzéki párt népszavazási kezdeményezése ügyében. Megpróbálta az eljárásokat ellehetetleníteni. Emellett degradálta a referendum intézményét. Az Alkotmánybíróság erre a népszavazási törvény felülvizsgálatakor, egy hónappal ezelőtt mutatott rá határozatában.
Világossá vált: a kormánypártokhoz hasonlóan a választási testület is alárendelt szerepet szán a közvetlen hatalomgyakorlásnak: a népszavazás intézményének. A közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyát elemezve az alkotmánybírák ezzel az OVB egyik fontos érvelését minősítették elfogadhatatlannak. Végeredményben – a mostani népszavazási kezdeményezés kapcsán – az AB a Szigeti-féle bizottság egyetlen indokát sem fogadta el.
A referendumra szánt kérdéseket a választási testületnek már tavaly novemberben hitelesítenie kellett volna. Az ügydöntő országos népszavazás az idén így is kiírható lesz. A bizottság vezetői s a kormánypártokat támogató, hamisan érvelő tagjai akár le is köszönhetnének tisztségükről. Méltatlanok, alkalmatlanok a közmegbízatásra.