Sarkozy mielőbb megvalósítaná terveit

Autonómiát az egyetemeknek és minimális szolgáltatást a közlekedésben a sztrájk ideje alatt – kihasználva népszerűségét, Nicolas Sarkozy francia államfő számos törvényt még a nyár előtt el akar fogadtatni az új francia parlamentben.

(Párizs)
Szinte kivétel nélkül egyetértenek a szakértők abban: szükség van egy komoly egyetemi reformra, hogy növeljék a francia felsőoktatás versenyképességét. Az állami felsőoktatási intézmények ugyanis roppant demokratikusan működnek, ami azonban megnehezíti a döntéshozatalt. Ezért az új törvényjavaslat csökkentené az adminisztrációs tanácsban elfoglalható helyek számát, amely eddig akár a hatvanat is elérhette. Megnövelné az elnök hatáskörét, aki ezek után például könnyebben vehetne fel alkalmi, tudományos feladatokat ellátó személyzetet. A felvétel pillanatnyilag országszerte a 26 rektortól függ. Így előfordulhat, hogy az egyetem elnöke nem olyan profil felvételére kap zöld jelzést, amilyenre szüksége van. A törvény szabad döntést engedne az intézeteknek abban, hogy költségvetési autonómiát akarnak-e vagy nem, és hogy alapítványokon keresztül támogatják-e a magántőke beáramlását. A hároméves záródiploma után engedélyezné a diákok szűrését a további kétéves képzésre. A javaslatot ellenzők elsősorban ezt az utolsó pontot kifogásolják, amely szerintük ellentmond annak az elvnek, miszerint Franciaországban mindenki arra az egyetemre nyer felvételt, amelyre akar. Pillanatnyilag ugyanis nincsenek felvételi vizsgák az egyetemeken, ezek mellett azonban működnek elitképzést nyújtó, komoly felvételi vizsgát rendező állami és magánintézmények.
Sarkozy azt a kritikát is megkapta, hogy túl gyorsan akar cselekedni, és nem hagy időt egy olyan vitának, amelyre az egyetemnek szüksége van ahhoz, hogy a reformok valóban mélyrehatók és hatásosak legyenek. Elképzelhető, az elnök a közelgő nyári szünetet akarja kihasználni arra, hogy elfogadtassa a törvényt, és megelőzze az egy évvel ezelőtti egyetemi diáksztrájkokat, amelyek több mint két hónapig megbénították a felsőoktatást. A diákszervezetek szeptemberre ismét sztrájkkal fenyegetnek.
A köztársasági elnök másik fő ambíciója a tömegközlekedésben való minimális forgalom biztosítása sztrájknapokon. Pillanatnyilag általában úgy zajlanak a sztrájkok, hogy a francia vasúttársaság és a helyi közlekedési vállalatok a sztrájk előtt tájékoztatják az utasközönséget a járművek várható menetrendjéről. Az elnök ezt azzal akarja kiegészíteni, hogy írásba fekteti: mindent meg kell tenni a sztrájkok megelőzésére. Ha ez nem sikerül, akkor előzetes megegyezés alapján el kell látni a minimális szolgáltatást, és két nappal a várható munkabeszüntetés előtt nyilatkozniuk kell a dolgozóknak: részt vesznek-e a sztrájkban, vagy sem.