Védik a termőföldet

Folytatódik a termőföld-értékesítéssel kapcsolatos politikai polemizálás – ezúttal három fideszes képviselő nyújtott be az Országgyűlésnek a föld-elővásárlási és -haszonbérleti joggal kapcsolatos módosítást. A törvénymódosítás egyik kezdeményezője, Túri-Kovács Béla elmondta: céljuk megszüntetni a jelenlegi, szabályokat megkerülő gyakorlatot, s lehetőséget biztosítani a helyben lakó családi vállalkozásoknak a földhöz jutáshoz.

Dénes Zoltán
2007. 06. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelenleg négy család akár egy adott település teljes termőterületét is megszerezheti – mondta lapunknak Túri-Kovács Béla fideszes képviselő. Rávilágított: mindezt a jelenlegi szabályozás engedi meg, mivel az egy család által megszerezhető területet ezer hektárban, illetve a településhez tartozó termőföld 26 százalékában állapítja meg. A mezőgazdasági bizottság elé holnap kerülő módosítás értelmében a belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföldterületének egytizedét vagy az ötszáz hektárt – tájékoztatott a képviselő, aki szerint ezzel kizárható, hogy négy család megvehesse egy adott település teljes termőföldjét.
A módosítás védettséget és vételi lehetőséget is kíván biztosítani a helyben lakó gazdáknak, hiszen amennyiben megvalósul a kormány szándéka, s a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül a termőföld kezelői joga, úgy nyilvánvaló, hogy annak erőltetett privatizációja is elkezdődik – mondta a honatya. Ehhez a hatályban lévő törvény által biztosított elővásárlási és elő-haszonbérleti jogot is módosítanák, mégpedig úgy, hogy a sorrendben az első helyre azt a családi gazdálkodót helyeznék, akinek gazdaságához tartozó termőterülete az eladni kívánt területtel határos. Azonos feltételek mellett, elővásárlási jog szempontjából második lenne a helyi őstermelő és az egyéni mezőgazdasági vállalkozó, harmadik helyen pedig a helyi családi gazdálkodó. Hasonló módon szabályoznák az elő-haszonbérleti jogot is. A haszonbérlőt, feles bérlőt és részművelőt lényegében az utolsó helyre szorítanák az elővételi és haszonbérleti jog tekintetében.
Ez azért is érdekes, mert az agráriumban a csendet megtörő földtulajdon-szerzési vita éppen az utóbbiakat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) idei közgyűlésén elhangzottak váltották ki. A szervezet ugyanis egyértelműen kiállt amellett, hogy a nagyüzemeknek lehetőséget kell biztosítani a földhöz jutáshoz. Ezt követően számoltunk be Ángyán József fideszes agrárszakértő előadásáról, amelyben lényegében kijelentette, hogy egyértelműen érezhető bizonyos körök mozgolódása, akik még a hazai földpiac 2011-es megnyitása előtt meg akarják fosztani a helyi közösségeket birtokaiktól. A kérdés egyébként azért vált sürgetővé – s erre utalt Ángyán József is –, mert három év múlva lejár a külföldiek földvásárlásának tiltását engedélyező uniós moratóriumunk. A vita azóta sem lankadt, az álláspontok azonban tapodtat sem közeledtek.
Túri-Kovács Béla elmondása szerint egy – az unióba nem példa nélküli – egységes földszerzési korlátozást tartalmazó módosítást is szeretnének a közeljövőben elfogadtatni annak érdekében, hogy a külföldiek termőföld-szerzésére vonatkozó tilalom feloldásakor a hazai forráshiányos gazdák ne kerüljenek hátrányba.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.