A borzongás színpada

Molnár Györgyi
2007. 07. 15. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ritka előadás a kőszínház nélkül maradt társulat, a Musical Színház produkciója, a Jekyll és Hyde. Ritka, mert ha egy darab rendezője egyben főszereplő is, olykor kissé erőltetettnek, hamiskásnak vagy művészkedésnek hathat játéka. Molnár László szerepformálása és hangja azonban a nézőben felejthetetlen nyomot hagy.
Az elmeorvos kettős életéről szóló előadást nem meglepő módon a kétarcúság jellemzi. A történet adta párhuzamot a rendezés koncepciója és a díszlete is hangsúlyozza. A rendező piros, lezárt dobozvilágot állított színpadra, amely a történet hazája, a korabeli Anglia hangulatát hivatott szimbolizálni. Minden sarkos, négyszögletes, azonban a színtér két oldalán boltíves folyosók húzódnak, amelyeken keresztül ha az ember kilép a színpad lezárt világából, nincs visszaút. A díszlethasználat (Kis-Kovács Gergely) zsenialitása nem áll meg a bemutatott kezdő kép szintjén. A jelenetváltáskor átsuhanó falak és a kellékek mozgását a közönség nem érzékeli, hiszen figyelmét és tekintetét egészen más bilincseli le. Többek közt az alakítások, a szereplők hangja és életteli játéka.
A történet alapkérdése: hol húzódik a határ jó és rossz között? S vajon egy ember, Istent játszva, eldöntheti-e ezt a kérdést? A horrorirodalom gyakran veti fel a hatalom megszerzésének gondolatát, de – mint ennél az előadásnál sincs – soha nincs megfelelő válasz, hiszen minden embertől eredő isteninek képzelt cselekedet megbosszulja önmagát. A homo sapiens egy ideig játszik a hatalommal, majd épp a megszerzett hatalom uralkodik el rajta, s az ördög veszi át az irányítást.
Molnár László két személyt formál meg. Az eredeti novellából készült filmmel ellentétben neki nincs lehetősége a technikai eszközök segítségét felhasználni, neki ott és akkor kell átalakulni a néző szeme előtt. A fények, a zene és a füstgép ugyan segítik ebben, de nem csupán ezeknek köszönhető, hogy megszületett Hyde. S bár a történet félelmet ébresztő részletei a gyilkosságok, a valódi borzongást mégis a kettős személyiségre bomlott elme párharcát bemutató jelenet kelti. A női szerepek megformálói, Tunyogi Bernadett (Emma) és Molnár Szilvi (Lucy) a főhős méltó partnerei a kettős játék során. Hangjuk ereje, tisztasága, a dalok hangszerelése (Jason Howland) kiérdemli a kirobbanó tapsot. Makrai Pál és Rácz Tibor szintén precízen, valódi színészi munkával tökéletesítik a darabot.
A Musical Színház produkciója a jelenleg divatos óriási táncrészeket, a fergeteges tömegjeleneteket – amelyek szereplői általában színésztanoncok – minimálisra csökkenti. A kavargó londoni népet mindössze tíz ember jeleníti meg, a nézőnek még sincs hiányérzete. Ráadásul a statisztasorba szorult szereplők sem érzik úgy, hogy mindenáron ki kell ugorniuk az összképből. Pontosan ezen tiszta játékmódnak köszönhetően jelenlétük erőssége az előadás végéig lüktet a színpadon.
(Jekyll és Hyde. Musical Színház. Következő előadások: július 20–21. Nyíregyházi Szabadtéri Színpad)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.