A borzongás színpada

Ritka előadás a kőszínház nélkül maradt társulat, a Musical Színház produkciója, a Jekyll és Hyde. Ritka, mert ha egy darab rendezője egyben főszereplő is, olykor kissé erőltetettnek, hamiskásnak vagy művészkedésnek hathat játéka. Molnár László szerepformálása és hangja azonban a nézőben felejthetetlen nyomot hagy.
Az elmeorvos kettős életéről szóló előadást nem meglepő módon a kétarcúság jellemzi. A történet adta párhuzamot a rendezés koncepciója és a díszlete is hangsúlyozza. A rendező piros, lezárt dobozvilágot állított színpadra, amely a történet hazája, a korabeli Anglia hangulatát hivatott szimbolizálni. Minden sarkos, négyszögletes, azonban a színtér két oldalán boltíves folyosók húzódnak, amelyeken keresztül ha az ember kilép a színpad lezárt világából, nincs visszaút. A díszlethasználat (Kis-Kovács Gergely) zsenialitása nem áll meg a bemutatott kezdő kép szintjén. A jelenetváltáskor átsuhanó falak és a kellékek mozgását a közönség nem érzékeli, hiszen figyelmét és tekintetét egészen más bilincseli le. Többek közt az alakítások, a szereplők hangja és életteli játéka.
A történet alapkérdése: hol húzódik a határ jó és rossz között? S vajon egy ember, Istent játszva, eldöntheti-e ezt a kérdést? A horrorirodalom gyakran veti fel a hatalom megszerzésének gondolatát, de – mint ennél az előadásnál sincs – soha nincs megfelelő válasz, hiszen minden embertől eredő isteninek képzelt cselekedet megbosszulja önmagát. A homo sapiens egy ideig játszik a hatalommal, majd épp a megszerzett hatalom uralkodik el rajta, s az ördög veszi át az irányítást.
Molnár László két személyt formál meg. Az eredeti novellából készült filmmel ellentétben neki nincs lehetősége a technikai eszközök segítségét felhasználni, neki ott és akkor kell átalakulni a néző szeme előtt. A fények, a zene és a füstgép ugyan segítik ebben, de nem csupán ezeknek köszönhető, hogy megszületett Hyde. S bár a történet félelmet ébresztő részletei a gyilkosságok, a valódi borzongást mégis a kettős személyiségre bomlott elme párharcát bemutató jelenet kelti. A női szerepek megformálói, Tunyogi Bernadett (Emma) és Molnár Szilvi (Lucy) a főhős méltó partnerei a kettős játék során. Hangjuk ereje, tisztasága, a dalok hangszerelése (Jason Howland) kiérdemli a kirobbanó tapsot. Makrai Pál és Rácz Tibor szintén precízen, valódi színészi munkával tökéletesítik a darabot.
A Musical Színház produkciója a jelenleg divatos óriási táncrészeket, a fergeteges tömegjeleneteket – amelyek szereplői általában színésztanoncok – minimálisra csökkenti. A kavargó londoni népet mindössze tíz ember jeleníti meg, a nézőnek még sincs hiányérzete. Ráadásul a statisztasorba szorult szereplők sem érzik úgy, hogy mindenáron ki kell ugorniuk az összképből. Pontosan ezen tiszta játékmódnak köszönhetően jelenlétük erőssége az előadás végéig lüktet a színpadon.
(Jekyll és Hyde. Musical Színház. Következő előadások: július 20–21. Nyíregyházi Szabadtéri Színpad)