A fele sem igaz Horn legendáinak

Valótlanságokat állít a kádári karhatalomba való belépésének körülményeiről Horn Gyula – írja a Heti Válasz. A lap írásából az is kiderül, hogy az elsősorban Horn által gyártott legendákkal ellentétben az NDK-ból menekültek előtti határnyitás és a vasfüggöny lebontásának főszereplője nem a volt kormányfő által akkor vezetett külügyi tárca, hanem a Belügyminisztérium volt.

Miközben Horn Gyula az államfői feddés ellenére továbbra sem lát kivetnivalót múltjában, és azt bizonygatja, 1956– 57-ben karhatalmistaként csak a törvényes rendet védte, a Heti Válasz tegnap arról számolt be, hogy a volt miniszterelnök következetesen valótlanságokat állít múltjáról. Az újság internetes honlapján teljes terjedelmében nyilvánosságra hozta azt a tiszti szolgálati adatlapot, amelyből kiderül: a Horn Gyula Cölöpök című 1991-es önéletrajzi könyvében emlegetett 1956. december 15-i dátummal szemben már egy hónappal korábban, november 15-én megkezdte karhatalmista szolgálatát. Ennek azért van különös jelentősége, mert Horn a pufajkásosztagba való belépését részben azzal indokolta, hogy a felkelők megölték dokumentumfilmesként dolgozó bátyját. Csakhogy Horn Géza decemberben halt meg, vagyis az exminiszterelnök novemberben még nem az efölött érzett bánatában lépett be a karhatalomhoz.
A belépés időpontja a Nyugati pályaudvarnál rendezett vérfürdő miatt is perdöntő. Bár Horn azt állította, hogy akkor, vagyis 1956. december 6-án még nem is volt a karhatalom tagja, a Heti Válasz által közölt dokumentum ennek az ellenkezőjét bizonyítja. A szocialista politikus azzal is védekezik, hogy a Hunyadi János zászlóalj csak december 15-én alakult meg, Horváth Miklós hadtörténész viszont rámutatott: az alakulat elődje, az Orbán Miklós vezette, úgynevezett Orbán-csoport már november 9-e és 18-a között felállt.
A Heti Válasz arról is ír: Horn Gyula mindent elkövet, hogy saját érdemének tüntesse föl az osztrák–magyar határ 1989-es megnyitását, azonban ő csak az egyik és nem is a legmeghatározóbb közreműködője volt a Németh-kormány döntésének. A lap rávilágított, a határőrség a Horváth István vezette Belügyminisztérium alá tartozott, így Horváth volt abban a helyzetben, hogy utasítást adjon az NDK-menekültek kiengedésére.
A keletnémetek kiengedése mellett szokás a vasfüggöny lebontását is Hornhoz kötni, pedig „ehhez végképp nem sok köze volt”. A hetilapnak nyilatkozó Kővári András, a Belügyminisztérium akkori sajtófőnöke elmondta: az elavult, téves riasztások tömkelegét leadó jelzőrendszer felszámolására 1989 tavaszán adta ki az utasítást Horváth István, a munkálatok pedig május 2-án kezdődtek meg. Ehhez képest Hornt csupán május 11-én nevezték ki külügyi államtitkárból miniszterré, amikor már javában zajlott az elektromos határzár bontása.