A kvászra vetett szemet a Coca-Cola

Oroszországnak olyan szimbóluma az alapvetően feketekenyérből és gabonából érlelési eljárással készített, alkoholmentes, kissé savanykás ízű kvász, mint a vodka vagy a trojka. Éppen ezért aligha lehet meglepődni, ha sokan megütköznek majd azon, hogy a nyugati kapitalizmus egyik zászlóshajója, a Coca-Cola szemet vetett a szovjet érában „kommunista kólának” nevezett, habzó, barna színű italra, s a jövőben oroszországi gyártását tervezi. Az amerikai cég a technológia hiánya miatt a moszkvai Ocsakovo sörgyárral folytat tárgyalásokat a kvász előállításáról. A nemzeti üdítő legnagyobb orosz gyártója, a Deka igazgatója, Nyikita Volkov egyáltalán nincs kétségbeesve a konkurencia megjelenésétől. Úgy véli, ha a kvászt a kólával együtt fogják árusítani, akkor az javítja a fiatalok körében az ital népszerűségét, általában nagy lökést adva ezzel az egész szektornak.
Az oroszok immár több mint ezer éve isszák a kvászt. Mint az a krónikákból kiderül, már a Kijevi Ruszban is ismerték. Egy 988-as bejegyzés szerint Vlagyimir herceg parancsba adta, hogy a kereszténység felvétele után a nép kapjon ételt, mézet és kvászt. A külsőre kissé hasonlító sörrel ellentétben a kvász igazi szláv, keleti szláv, még pontosabban orosz ital. Ismerik ugyan még Lengyelországban és Litvániában, s megtanulták a gyártását Finnországban is, de igazán csak a posztszovjet térség szláv országaiban népszerű. A klasszikus orosz konyha eredetileg két frissítő italt ismert – a vodka vagy a mézsör inkább bódító italnak számít, tehát más kategória –, a nyári időszakra a kvászt, míg télre a szbitenyt, amit alkohol nélküli grogként képzelhetünk el. Eredetileg ennek készítésére szolgált a szamovár is. A szbitenyt kiszorította a tea, a kvász azonban maradt. Igaz, a középkor elteltével egyre inkább lenézett, reakciós, a limonádét kultiváló előkelők és nyugatosok szemében az orosz élet vadságát jelképező ital lett, amelyet – éppen ezért – pezsgővel feles arányban előszeretettel fogyasztottak a szlavofilok. A kvász reneszánszát a szovjet korszak hozta meg, amikor is utcai sárga hordókból árulták. Ekkor az üdítőital-forgalom 29 százalékát tette ki. A birodalom összeomlása ismét háttérbe szorította a barna habzó italt, tömegesen jelentek meg a műanyag palackban árult hamisítványok, s 1997-re a tíz évvel korábbi tizedrészére esett a gyártás, az üdítőital-piacon pedig három százalékra a részesedés. Az elmúlt évek ismét az újabb fellendülés jegyében teltek, s tavaly például 44 százalékkal nőtt a kvász eladása Oroszországban.