Belsõ demokráciadeficit

Az erdélyi magyarság alapvetõ problémáját nem az európai parlamenti választásokon való szereplés, hanem a belsõ demokrácia és a versenyhelyzet hiánya jelenti, véli Gabriel Andreescu romániai emberjogi aktivista. A bukaresti egyetemi tanár lapunknak elmondta, a közösség politikai szereplõinek meg kellene találniuk az összhangot a közös célok képviselete érdekében.

A romániai magyarságot sújtó jelenlegi válság egyik oka az, hogy nem teremtõdött meg a belsõ versenyhelyzet a közösség képviseletét ellátó szervezetek között – állapította meg Gabriel Andreescu az RMDSZ és a vele szemben álló szervezeteknek az európai parlamenti választásokat megelõzõ versengése kapcsán. A neves romániai emberjogi aktivista szerint az erdélyi magyarság olyan hosszú távú gondokkal küszködik, amelyek nem köthetõk kimondottan sem az EP-, sem az ennél is nagyobb erõpróbát jelentõ jövõ évi romániai parlamenti és helyhatósági választásokhoz. „Az alapvetõ problémát a belsõ demokrácia tönkretétele jelenti, amely 2004-ben abban öltött testet, hogy a helyhatósági törvény megszavazásával az RMDSZ megakadályozta belsõ politikai riválisai, elsõsorban a Magyar Polgári Szövetség választási részvételét. Erre a válságra csak az hozhat megoldást, ha a politikai szereplõk közös nevezõre jutnak a magyar közösség alapvetõ érdekei, céljai kapcsán, ugyanakkor megteremtõdik a belsõ megméretés lehetõsége a szervezetek között” – fejtette ki kérdésünkre a bukaresti egyetemi tanár. Andreescu úgy véli, az erdélyi magyarok érdekképviseletét ellátó valamennyi szervezetnek joga van megfogalmazni a közösség prioritásait, kialakítani a belsõ versenyhelyzetet. Hozzátette, a budapesti pártok és a felvidéki, vajdasági magyar szervezetek is érdekeltek az erdélyi magyar közösség brüsszeli képviseletének megteremtésében, éppen ezért nem tartja kizártnak, hogy éppen egy harmadik, külsõ fél járul majd hozzá a romániai magyarság demokratikus válságának felszámolásához, az RMDSZ és az EMNT közötti kiegyezéshez. A Romániai Helsinki Bizottság vezetõje egyúttal túlzottnak nevezte Markó Béla korábbi nyilatkozatait, miszerint Traian Basescu államfõ a romániai magyarság egészét támadta, amikor a leváltását célzó népszavazás kampányában ostorozta az RMDSZ néhány vezetõ politikusát. „Basescu a nép támogatására törekedve bírálta a pártok oligarcháit, a korrupció felszámolására törekvõ, fehér paripán érkezõ herceg szerepében tetszelegve. Ezzel együtt a román pártok bizonyos fokon még ma is soviniszták, ami abban is tetten érhetõ, hogy az RMDSZ pusztán konjunkturális okokból maradt kormányon 1996 óta, miközben az elmúlt idõszakban szinte egyetlen, a magyar közösség javára szolgáló eredményt sem sikerült kiharcolnia” – vélekedik Gabriel Andreescu, aki szerint a jövõ kihívása a magyarság számára az, meg tud-e maradni autonóm, jövõképpel rendelkezõ közösségként az uniós Romániában. Kérdésünkre hozzátette: ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a közösség politikai vezetõi közös érdekképviseletben, hosszú távú stratégiában gondolkodjanak, egységes fellépés esetén ugyanis a magyarság képes felvenni a küzdelmet a románságnak az autonómiával szemben tanúsított szubjektivizmusával.