Bor: nincs igazság

Most még csak szkeptikusok vagyunk, a jogszabály megjelenése után már valószínűleg pesszimisták leszünk – közölte Sidlovits Diána, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szakmai referense az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő borreform-tervezetével kapcsolatban, amelynek kiszivárgott példánya lényegében semmit sem változott a tavaly mindenki által elutasított változathoz képest.

Kiszivárgott információk szerint az Európai Bizottság egy, a tavalyihoz meglehetősen hasonló borreformról szóló jogszabálytervezettel rukkol ma elő. A tervezet lényegében csak két ponton változott: egyrészt a kivágandó szőlőterületet 400 ezer hektárról 200 ezerre csökkentették, másrészt bekerült egy marketingtámogatási lehetőség, amely viszont csak az unión kívüli országokban használható fel – mondta érdeklődésünkre Sidlovits Diána. Felhívta a figyelmet arra, hogy a napvilágra került tervezet még nem tartalmazza a konkrét összegeket, tehát egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy mennyi jut a nemzeti borítékba, vagyis az egy-egy tagállam által felhasználható támogatási keretösszegbe, a kivágás támogatására, s a vidékfejlesztésre történő átcsoportosításra. Ugyanakkor – tette hozzá –, mivel a bizottság szinte semmit nem változtatott a korábban minden szakmai szervezet és a legtöbb szőlőtermesztő tagország által bírált elképzelésein, a reformterv hazánk számára teljesen elfogadhatatlan.
Hasonlóan vélekedett Glatt-felder Béla néppárti uniós képviselő, aki szerint a tervezet alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg hazánk és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a termelés és a fogyasztás nagyjából egyensúlyban van, figyelmen kívül hagyja. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy várhatóan éppen azokban az országokban – így például Magyarországon – fogják kivágni a legtöbb szőlőt, amelyek nem felelősek a borfeleslegek kialakulásáért. A képviselő szerint azokban a tagállamokban, elsősorban Francia-, Olasz- és Spanyolországban kellene a kivágásokat végrehajtani, amelyek az elmúlt években a legnagyobb mértékben vették igénybe a feleslegek levezetésére szolgáló lepárlási támogatásokat. Ezekben az országokban vannak olyan régiók, amelyek szinte teljes egészében lepárlásra termelnek.
Ezzel kapcsolatban Sidlovits Diána arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben maradnak a korábban közölt támogatási arányok, úgy hazánkban szinte biztosan terméshiány alakul ki, mivel a termelők számára különösen vonzó lehet a kivágásért cserébe tíz éven keresztül hektáronként megkapható 100 ezer forint, továbbá területalapú támogatásként megkapható 350 eurós hektáronkénti jövedelem.
A képviselő azt is elfogadhatatlannak és a borreform céljaival ellentétesnek nevezte, hogy a lepárlási támogatások nyomán felszabaduló összegeket történeti bázison kívánják felosztani, azaz az eddig a legtöbb felesleget termelők, s ezáltal a legtöbb lepárlási támogatást igénybe vevő tagállamok kapják a legnagyobb összegeket. Hozzátette: hazánk számára különösen hátrányos, hogy a tervezet szerint a jövőben a bor alkoholtartalmát nem lehet cukor hozzáadásával növelni. Éghajlati adottságaink miatt ez mintegy 10-12 százalékos többletköltséget okozhat a termelőknek – világított rá Sidlovits Diána. Glattfelder pedig arra emlékeztetett, hogy a magyar kormány korábban úgy nyilatkozott, hogy ezt a számunkra rendkívül kedvezőtlen elemet sikerült kivenni a tervezetből. A képviselő ugyanakkor üdvözölte, hogy most bekerült az a kitétel, miszerint az unióban harmadik országokból importált borokra ugyanazok a borkészítési szabályok vonatkozzanak, mint az európaiakra. Azaz, az európai termelők azonos feltételek között versenyezhetnek a dél-afrikai, ausztrál vagy éppen kaliforniai termelőkkel.
Sidlovits Diána nehezményezi, hogy a tervezet nyomán előreláthatóan az ültetvények korszerűsítésére fordítható, jelenlegi évi mintegy 10 millió eurós keret is csökkenni fog, s aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a vidékfejlesztésre átcsoportosított összegek sem kerülnek majd vissza az ágazatba.