Csúcsvezetőnek kiszemelve

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. új elnökjelöltje a hamarosan létrejövő egységes vagyonkezelő szervezetet is irányítja majd – tudtuk meg. Nagy János kinevezését az ÁPV élére tegnap mind a gazdasági, mind a költségvetési bizottság támogatta, azt pedig az érintett és az MSZP-frakció is megerősítette: nem csak az új vagyongazdálkodási törvény hatálybalépéséig számítanak a munkájára.

Már a következő kormányülésen is hivatalossá válhat Nagy János kinevezése az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. élére, miután tegnap a parlament gazdasági és költségvetési bizottsága is támogatta – kormánypárti igenek és ellenzéki tartózkodások mellett – a jelöltet. Szinte bizonyos, hogy Nagy János munkájára a kormány nemcsak az ÁPV élén számít majd, hanem a jelenlegi három vagyonkezelő szervezet – az ÁPV-n kívül a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – megszűnésével létrejövő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezetésében is.
Nagy János jelölése nemcsak az ÁPV igazgatótanácsának elnöki posztjára, hanem a nemsokára létrejövő egységes vagyonkezelő szervezetére is szól – mondta lapunknak Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. Hozzátette, ezen az sem változtat, hogy a köztársasági elnök visszaküldte a parlamentnek az állami vagyonról szóló törvényt, azt ugyanis lényegében elfogadták, és szeptemberben, „a módosítást követően sem kétséges a képviselők döntése”. (Sólyom László azért nem írta alá a törvényt, mert abban az MNV elnöke 6 évre kapna megbízást, feladatköre viszont az adott kormányzati ciklushoz kötött.)
Nagy János a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, a szándék valóban megvan rá, hogy ne csak az ÁPV megszűnéséig vállaljon vezető tisztséget a vagyongazdálkodásban, ezzel kapcsolatban azonban még nem tudott beszélni az illetékesekkel. Egyelőre a konkrét célok helyett csak irányelveket fogalmazott meg. Mint mondta, a meglévő vagyon szakszerű, gondos működtetését fogja szem előtt tartani. Hangsúlyozta, nem áll szándékában az éves terven felüli értékesítés, akár bevételnövelés céljából sem. Van több olyan terület is, amelynek stratégiai fontosságát emelte ki. Ilyen az energia kérdése, amelyet véleménye szerint át kell tekinteni, és megfelelő szakszerűséggel kell kezelni. Kitért az állami földtulajdonra is, amelyet mezőgazdászként szívügyének és az ország legnagyobb értékének nevezett.
A meghallgatáson felmerült az a Kóka János által sokat hangoztatott álláspont, miszerint az állam „rossz gazda”. Nagy János, a Debreceni Egyetem leköszönő rektora saját háza tájáról hozott fel példát: az általa négy évig vezetett felsőoktatási intézmény szinte kizárólag az állam tulajdonát képezi, mégis kiválóan működik. Az elnökjelölt a konkrét privatizációs szándékokat egyelőre nem kívánta kommentálni. A fideszes Tóth András kérdésére azonban elmondta: minden eszközzel kiállna az Újfehértói Kutató Kht. megtartásáért. A vállalat neve azért merült fel, mert a képviselő szerint egyértelműen látszik az, hogy a kormány eladná a kertészeti kutatás-fejlesztési központot.