Több mint harmincöt százalékkal emelkedett a gabona ára az év eleje óta, főként a nemzetközi piacokon is kialakult viszonylagos hiány miatt. Magyarországon valamivel több, mint egymillió hektáron vetettek el őszi búzát. A május végi felmérések szerint hektáronként 3,8 tonnás átlagtermés várható, szemben a tavalyi 4,3 tonnás átlaggal, vagyis az idei aratásnál a szokásosnál mintegy tíz-tizenöt százalékkal kisebb mennyiségre lehet számítani – mondta lapunknak Lakatos Zoltán. A Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai árakra a nemzetközi színtéren tapasztalható aszály és ennek nyomán bekövetkezett készletcsökkenés is hatással van, miközben a piaci kereslet is emelkedett. A szakember szerint ennek ellenére a magyar termés bőven fedezi a hazai keresletet, sőt abból mintegy másfél millió tonnát még exportálhatunk is. A búza árának emelkedése egyébként már tavaly elkezdődött, amikor a világ termelése a szokásosnál mintegy 30 millió tonnával lett kevesebb, miközben komoly kereslet alakult ki, főként a kínai és az indiai piacok egyre nagyobb fogyasztása miatt – mondta az egyik legnagyobb hazai malom vezérigazgatója. Ennek következtében – tette hozzá Lakatos Zoltán – a mintegy 2,2 millió tonnás uniós intervenciós készlet az idén már júniusban teljesen elfogyott, a rendes piaci készletek – amit főként a malmok halmoznak fel – pedig már csak éppen arra elegendők, hogy fedezzék az átmeneti időszakot az új búza learatásáig. Vagyis a malmok lényegében üres raktárakkal várják az új termést, amire régen nem volt példa. A fenti okok miatt az idén már eleve 35 ezer forint körül indult a búza tonnánkénti ára, s mára már eljutottunk a tonnánként 38-40 ezer forint körüli szintig is. Összehasonlításként Lakatos Zoltán megemlítette, hogy tavaly a tonnánkénti ár 25-26 ezer forint körül alakult.
Ezért várható az, hogy minden olyan termék, amelyik valamilyen módon a gabonához kapcsolódik, várhatóan drágul majd szeptember környékén. A lisztnél a mintegy 15 százalékos áremelkedés következtében a zsákos liszt kilónkénti átadási ára a jelenlegi 55-60 forintról várhatóan 70 forint körüli szintre növekszik majd. A liszt tavaly is mintegy 35 százalékkal drágult, igaz, akkor az áremelkedésbe belejátszott a kormány azon intézkedése, amellyel az élelmiszerek áfáját 15-ről 20 százalékra emelte fel. Ennek nyomán a pékek az idén már mintegy 10 százalékkal növelték a fehér kenyér árát, amelynek kilója szeptemberben várhatóan már el fogja érni a 240-250 forintot is. A pékségek költségeinek növekedését nemcsak a liszt árának emelkedése, hanem az elmúlt évi drasztikus energiadrágulás és a jelentősen megnövekedett élőmunkaterhek is befolyásolták. Mivel az elmúlt években a malmok és a pékségek egyaránt nehezen tudták áthárítani költségeiket, számuk a piacon drasztikusan csökkent. A korábbi 113 malomból mára 60 maradt, míg pékségből ötszázzal kevesebb, 1300 sütőipari üzem működik.
A baromfi ára is emelkedik. Az agrártárcának el kellene gondolkodnia azon, hogy milyen stratégiával lép fel a drasztikusan emelkedő gabonaárakkal szemben, hiszen a folyamat teljesen szembemegy a kormányzat meghirdetett céljával, amely szerint fejleszteni kellene a hazai állattenyésztést – jelentette ki tegnap Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Rávilágított: a tárca támogatja azoknak a bioetanol-üzemeknek a létrehozását, amelyek hosszú távon az állattartók elől vásárolják fel a gabonát. Hozzátette: a drasztikus takarmány-áremelkedés miatt az elmúlt hetekben végrehajtott 10-12 százalékos áremelés után ősszel újabb, mintegy 6-8 százalékos drágulás várható a baromfipiacon. Tegnap azt is bejelentették, hogy a terméktanács megállapodott a Spar üzletlánccal arról, hogy a kereskedelmi lánc kizárólag hazai védjegyes baromfit árul boltjaiban.
Kocsis Máté
Kocsis Máté gyerekkori nyaralásairól és első politikai élményeiről beszélt
