Egységes, értékalapú ingatlanadót vezetnek be januártól

A luxusadót és több más, ingatlanalapon szedett helyi adót vált fel 2008. január elsejétől az egységes és értékalapon meghatározott ingatlanadó – hangzott el a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol Tátrai Miklós államtitkár közölte: a hárommillió ingatlant érintő értékbecslést, az adminisztrációt és a behajtást egyaránt az önkormányzatokra terhelik.

Közel két évvel a luxusadó bejelentése után hivatalosan is kivérzett az eredetileg a gazdagok megadóztatásának szlogenjével meghirdetett, ám a gyakorlatban kivitelezhetetlennek bizonyult adónem, amelyet más ingatlanalapú adókkal együtt immár egységes, értékalapú ingatlanadó vált fel – derült ki a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol a koalíciós megállapodásban foglalt adóváltozásokról esett szó. Bár az új ingatlanadót valószínűleg majdnem minden tulajdonosnak fizetnie kell, annyi hasonlóság mindenképpen akad a két adónem között, hogy – Tátrai Miklós államtitkár szavai szerint – most is a „társadalmi igazságosság jegyében” kerül sor az új intézkedésekre. – A koalíciós megállapodás vasárnap aláírt kiegészítése az adórendszer kétlépcsős átalakítását tartalmazza – mondta Tátrai. Hangsúlyozta: az első körben meghozandó törvényeket a parlament őszi ülésszakán fogadják majd el, és 2008. január elsejével léphetnek érvénybe, míg az átfogó változtatásokra 2009 elején kerülhet sor. Az államtitkár szerint a mostani változtatások hátterében többek között a szürkegazdaság kifehérítése áll, amit fokozottabb adóellenőrzésekkel próbálnak megvalósítani.
A személyi jövedelemadó jelenlegi kedvezményeinek szűkítését Tátrai szintén „a társadalmi igazságossággal” és „a rendszer egyszerűsítésével” magyarázta, bár a megvonandó tételekről konkrétan nem számolt be. Újságírói kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette: az eddigi sokszínűség helyett egységesítik az ingatlanadót, az értékalapon meghatározott adómérték részleteiről azonban nem közölt információkat. Jelenleg hárommillió ingatlan és 2,6 millió tulajdonos van az országban, és a kormánynak nincsen ellenérzése azzal kapcsolatban, hogy 50 millió forint feletti értékű ingatlanokra magasabb adóteher háruljon. A Magyar Nemzet kérdésére Tátrai leszögezte: a fél év múlva bevezetendő, értékalapú ingatlanadó kivetéséhez szükséges felmérések és az összes adminisztrációs teher a helyi önkormányzatokra hárul, de az idő rövidsége miatt a feladattal nem kell január elsejéig megbirkózniuk.
– A Fidesz nem támogatja sem az ingatlanadó, sem más új adónem bevezetését, illetve az adóemeléseket sem – közölte Nyitrai Zsolt. A Fidesz operatív igazgatója kijelentette: nem megszorításokra, hanem gazdasági növekedésre van szükség, ezért adóemelések helyett adócsökkentést javasolnak. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatoknál maradna az ingatlanadóból befolyó pénz, azt mondta: a Fidesz nem az állam vagy az önkormányzatok szemszögéből közelíti meg a kérdést, hanem az emberek oldaláról.
– Az ingatlanadó ügyében a szakma a kormányzat rendelkezésére állt volna, hogy jó megoldás születhessen, a témát érintő szakmai rendezvényeinken azonban a koalíció egyetlen képviselője sem jelent meg, a honatyáknak eljuttatott anyagokra pedig senki sem reagált – nyilatkozta lapunknak Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (Maisz) főtitkára, s leszögezte: az ingatlanadó megfelelő előkészítés nélkül nem vezethető be.
– Mi már több hónappal ezelőtt jeleztük, hogy az említett feladatokat majd a főként ellenzéki kézben lévő önkormányzatokra hárítja át a kormány – tette hozzá Kispál. A Maisz főtitkára szerint az egységes ingatlanadó már csak azért sem lehet igazságos, mert a hazai 3200 önkormányzat településeinek fejlettségi szintje igen eltér egymástól – a néhány tucat düledező házból álló településtől a Rózsadombig.
– Az ingatlanadó jövő januári bevezetésének szándéka éppen nem azt mutatja, hogy a kormány komolyan véghez viszi a reformokat – mondta Csaba László akadémikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora. – Az ingatlanadó ugyanis – a látszattal ellentétben – igen bonyolult adófajta, bevezetése hosszabb időt vesz igénybe. Ha a kormány az őszi törvénykezési időszakot követően már bevezethetőnek látja, az azt mutatja, hogy csupán formai intézkedésről van szó. Eldöntendő kérdés, be kell-e vezetni egyáltalán az ingatlanadót, hiszen sok ember egyetlen és legfőbb vagyontárgyáról van szó. Ha úgy kerül az önkormányzatok vállára az ingatlanadó kivetésének a terhe, hogy nem kapnak hozzá megfelelő jogosítványokat, háttéradatbázist, akkor komoly pénzügyi bajba kerülhetnek – véli az akadémikus.

Félelmetes játszadozás. Több feladat, kevesebb bevétel – ettől tart Kovács Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke az ingatlanadó bevezetéséről szóló koalíciós megállapodást kommentálva. Elmondta: nincs idő az átalakításra, hiszen a javaslat a helyi adókat is érinti, miközben az önkormányzatok azt sem tudják, milyen bevételekre vagy akár további elvonásokra számíthatnak. – Félelmetes játszadozás, amit velünk tesznek a kormánypártok – jelentette ki lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke. – Az érintetteket meg sem kérdezve, politikai alkuvá silányították a települések folyó bevételeit – tette hozzá Gödöllő polgármestere, aki felháborodott az MSZP és az SZDSZ eljárásán. Megtudtuk, az önkormányzati érdekszövetségek vezetői ma délelőtt értékelik a helyzetet.
Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetsége ügyvezető alelnöke, Kaposvár fideszes polgármestere emlékeztetett: a kormány az elmúlt négy évben ötszázmilliárd forintot vont el a településektől, ezért minden újabb sarcot elleneznek.
– Nem világos, hogy a koalíció miként képzeli el a kiegyenlítést, hiszen belátható, a falvakban jóval kevesebb értékes ingatlan található, mint Budapesten vagy a nagyvárosokban, legfeljebb csak az üdülőövezetek járhatnak jól – mondta Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ), a főváros gazdálkodásáért is felelős főpolgármester-helyettes elmondta: nem nyilatkozhat, hiszen a tervezett ingatlanadó bevezetéséről a városvezetéssel sem egyeztettek a kormánypártok. (Sz. Zs.)