Ellentámadásban a lincselő romák

Nem elég, hogy tavaly októberben meglincseltek egy 44 éves tanárt Olaszliszkán, az egyik előzetes letartóztatásban lévő roma gyanúsított szülei februárban még százmilliós kártérítési pert is indítottak az állam ellen, amiért a bíróság és az ügyészség a szerintük sértő „lincselés” kifejezést merte használni a bűncselekményre.

Munkatársunktól
2007. 07. 25. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ráadásként Horváth Dezső és felesége további egymilliárd forintos közérdekű bírság kiszabását is kérte az ügyészségre és a bíróságra, amiért több hivatalos iratban használták a szerintük pejoratív „lincselés” szót. Horváthék rágalmazás miatt feljelentést is tettek, amiért nyolc médium – köztük lapunk – használta az inkriminált kifejezést. A házaspár ügyvédje, Gyury József Gergely megígérte, a perek lezárultával a „jobb- és baloldali újságok” is számolhatnak kártérítési igényükkel.
Futó Barnabás ügyvéd elmondta: a kártérítési perben eljáró bíróság várhatóan megvárja majd az emberölés ügyében indult büntetőeljárás végét. Ha az ügyben később elítélik a gyanúsítottakat, a kártérítési keresetet valószínűleg elutasítja majd a bíróság – tette hozzá.
*
Emlékezetes, Szögi Lajost tavaly októberben lincselte meg Olaszliszkán egy romákból álló csoport. Az országos felháborodást keltő bűncselekmény előzménye az volt, hogy a 44 éves tiszavasvári tanár autójának nekiszaladt egy kislány, aki csupán könynyebben sérült meg, és utána beszaladt egy házba. A lány rokonai és népes kíséretük ugyanakkor puszta kézzel és dorongokkal rátámadtak a férfire, és agyba-főbe verték. Szögi Lajoson nem kevesebb, mint hetven rúgás- és ütésnyomot találtak, ezek közül ötvenet a fején. Halála előtt a tiszavasvári tanár lányai életéért könyörgött, akiknek végül nem esett bántódásuk. Egyébként a kártérítési keresetet benyújtó Horváthék fia, az előzetes letartóztatásban lévő H. Dezső korábban beismerte, részt vett Szögi Lajos meggyilkolásában. A 19 éves fiatalembert éppen a lincselés előtti napokban választották meg a helyi cigány kisebbségi önkormányzat képviselőjének.
Gyury József Gergely ügyvéd az MTV Kék fény című műsorában azt mondta: „A lincselés szónak a roma társadalommal szemben a többségi társadalomból áradó megvetése, egy prejudikáló ítélet tükröződik, amit egy hivatalos iratban nem tudok elképzelni.” Az ügyvéd szerint ráadásul a lincselés nem áll meg az olaszliszkai ügyben, mivel a büntető törvénykönyvben (Btk.) nem szerepel ilyen tétel. Ezzel szemben Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője rámutatott: egy jegyzőkönyvben, egy tárgyaláson és egy kihallgatáson is elhangozhatnak olyan szavak, amelyek nem a Btk. szerinti konkrét minősítésre, hanem a szónak a köztudatban lévő jelentésére utalnak. Tehát nem arról van szó, hogy az ügyészség Btk. szerinti minősítést mondott volna – hangsúlyozta a szóvivő.
Lázár A. Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyelvésze szerint ugyan a meglincsel szónak vannak negatív kiegészítő jelentéselemei, de semmivel sem sértőbb a meggyilkol, kivégez, agyonver szavaknál. (Az Akadémiai Kiadó Magyar értelmező kéziszótárában a „lincsel” szó jelentése: „nekivadult tömeg erőszakos önbíráskodást gyakorol, különösen gyilkol”, vagyis a meghatározás pontosan ráillik az olaszliszkai bűncselekményre.)
Az ügyészség egyelőre nyolc embert gyanúsít az olaszliszkai lincselésben való részvétellel, de bizonyos, hogy ennél jóval többen vettek részt a brutális gyilkosságban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.