Elmaradó beruházások

Tavaly olyan mértékben csökkent a nemzetgazdasági beruházásaink szintje, amelyre tíz év óta nem volt példa – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap kiadott szemléjéből, amely hangsúlyozza: a veszélyes beruházási folyamat és a megszorító intézkedések kedvezőtlen hatásai negatívan befolyásolják a lassuló hazai gazdaságot, és nehezítik az európai fellendüléshez való csatlakozást.

Mind a kereslet növekedése, mind a későbbi termelési lehetőségek szempontjából kedvezőtlen folyamatokat vetít előre a nemzetgazdasági összberuházások visszaesése, amelynek mértéke tíz év óta először csökkent 2006-ban – fogalmaz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett szemléjének egyik tanulmánya, amely a zsugorodó beruházások növekedési kockázatait vizsgálja. A csökkenés már a megszorítások bejelentése előtt megkezdődött a hazai termelővállalatoknál, ami aggodalomra ad okot – áll az elemzésben. A jegybank szerint a beruházások alakulása három fő szempont miatt meghatározó. Egyrészt a keresletet befolyásoló tényező, és a GDP 20-25 százalékát teszi ki, másrészt csak bővülő tőkeállomány mellett nő a hazai termelés is. Végül az üzleti beruházások csökkenése tükrözi a vállalatok jövőre vonatkozó várakozásait is, hiszen csak akkor érdemes befektetni, ha az várhatóan kellő jövedelmet biztosít.
Nemcsak magunkhoz, de a hasonló fejlettségű új EU-tagálla-
mokhoz viszonyítva is nagy a lemaradásunk, 2004 végétől csak Lengyelországban találunk alacsonyabb beruházási rátát. Ez azt eredményezheti, hogy a magyar gazdaság a korábban tapasztaltakhoz képest most kevésbé kapcsolódik az európai fellendüléshez.
Magyarországon a beruházások keresleti oldalról sokkal kevésbé tekinthetők a növekedés húzóerejének, mint régiós versenytársainknál – írja a szemle, külön kiemelve, hogy a davosi világgazdasági fórum növekedési és versenyképességi értékelésében a térségben hazánk rontott a legtöbbet 2001 és 2006 között. Az összehasonlításban a technológia, a közintézmények és a makrogazdasági környezetet vizsgálták, és „ezek mindegyikében megfigyelhető volt hazánk helyzetének abszolút vagy relatív értelemben vett romlása”. Egy másik nemzetközi felmérés, a Világbank főként az üzleti környezettel foglalkozó rangsorában pedig helyezésünket tekintve a régió országai közül ugyancsak a legtöbbet estünk
vissza az utóbbi két évben, és itt is csak Lengyelországot sikerült megelőznünk.
Szinte minden, a rangsort meghatározó tényezőt tekintve romlott a helyezésünk, kiemelten rossz helyet foglalunk el a befektetők védelme, az ingatlanbejegyzések költsége és az új vállalkozások indítása terén – derül ki a tanulmányból. A beruházások ütemének lelassulásában óriási szerepe van a termelékenység csökkenésének, a kedvezőtlen üzleti környezetnek és a makro- és mikrogazdasági bizonytalanságnak, és a cégeket negatívan érintő kiigazításnak.
A jegybanki tanulmány szerint az állami viselkedés megváltoztatása, vagyis kiszámíthatóbb jogi és adózási környezet, illetve a pozitív intézkedések – egyszerűbb hivatali ügyintézés, jobb közszolgáltatások – nélkül tartósan negatív beruházási tendencia várható, vagyis a befektetők hosszú időre elfordulhatnak hazánktól.

GKI: többségben a pesszimisták. A lakosság nagyobb része nem számít saját anyagi helyzetének változására, a romlást várók azonban lényegesen többen vannak a javulásra számítóknál – derül ki a GKI Gazdaságkutató Intézet tegnap közzétett konjunktúraindexéből. Az Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint a fogyasztók körében továbbra is nagy többségben vannak a pesszimisták, annak ellenére, hogy a bizalmi index idén januárban már elérte mélypontját, és azóta fokozatos, mérsékelt növekedésnek indult.
A GKI konjunktúraindexe, amely az üzleti szférán belül az ipar és a kereskedelem kilátásait elemzi, jelenleg mínusz 15,4 ponton áll, a háztartások pénzügyi helyzetének alakulását mutató fogyasztói index mínusz 48 pontot, míg az üzleti index mínusz 4 pontot mutat. (Sz. A.)