EU-szkeptikusok lettek a magyarok

Az Eurobarometer felmérése már többször bebizonyította, hogy a magyarok a legpesszimistábbak az EU polgárai között. Ezt a tulajdonságunkat az idén is megőriztük, legalábbis ez derül ki a frissen közzétett, az elmúlt fél év kutatási eredményeiről szóló tanulmányból. Hazánk lakosságánál csak az új uniós tagok, Románia és Bulgária lakói elégedetlenebbek az életükkel – írja a nemzeti jelentés.

Hazánk idén az EU-szkeptikus országok sorába került, amit eddig az Egyesült Királysággal jellemeztek – magyarázta Duránszkai Gábor, az egyik közvélemény-kutató, a TNS Hungary Kft. ügyvezetője. Beszámolt arról, hogy jelenleg a lakosságon belül többen vannak azok, akik ellenzik az uniós tagságot. Ez szerinte abból fakad, hogy a támogatók között főleg azok tűnnek fel, akiknek az EU-ból gazdasági hasznuk van, a magyarok azonban a kutatás szerint inkább a gazdaság romlását jósolják. Ariane Debyser, aki az Európai Bizottság képviseletében jelent meg a tegnapi konferencián, elmondta: a nemzeti intézményekbe vetett bizalom uniószerte alacsonynak mondható. A felmérések alapján itthon a pártoknak 14, az államnak és a parlamentnek pedig mindössze 20 százalék körül van a bizalmi indexe. A TÁRKI intézet kutatásaiból kiderült: az euró bevezetését 49 százalék helyesli, és 59 százalék áll az EU bővítése mellett. A Századvég Alapítvány rámutatott: az EU-val olyan kudarcok keletkeztek hazánkban, mint a magyar áruk háttérbe szorulása, a mezőgazdasági termékek piacának szűkülése, és a lehetőségek kihasználatlansága. Lantos Gabriella, a Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs főigazgatójának előadása kitűnt a jelentések sorából. A főigazgató arról beszélt, a felméréseik szerint milyen az új Nemzeti fejlesztési terv megítélése. Elmondta: az elnyerhető 7-8 milliárd forint felhasználása nem lesz eredményes akkor, ha nem változik a pályázók attitűdje. Lantos tett egy olyan érdekes megállapítást is, hogy „bár a többség nem hallott a kormány fejlesztésre szánt pályázatairól, mégis tetszik neki”. A Szonda Ipsos kutatásában 17 százalék gondolta úgy, hogy hazánk hasonló növekedést tudhat magáénak, mint a szomszédos országok.