Felállhat az ügynökbizottság

Havonta 368 ezer forintot és 25 ezer forint költségtérítést kap az a hét történész, akiket a miniszterelnök arra kért fel, szeptember végéig készítsenek jelentést az állambiztonsági iratok átadásáról.

Kenedi János kutató vezeti azt a független szakértői bizottságot, amelynek feladata, hogy szeptember 30-ig jelentést készítsen az állambiztonsági iratok átadásáról – derült ki a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón, ahol közölték azt is, ezt követően döntik el, szükség van-e további munkájukra. Daróczi Dávid elmondta, nem volt olyan történész, aki visszautasította volna Gyurcsány Ferenc felkérését, a testület tagjai havonta 368 ezer forintot és 25 ezer forint költségtérítést kapnak munkájukért, ezt és az esetleges egyéb, például iroda fenntartására szükséges költségeket a Miniszterelnöki Hivatal büdzséjéből finanszírozzák. A grémium tagjai: Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián történész, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán történész, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária történész, a Történeti Levéltár tudományos kutatója és Reisz T. Csaba történész, az Országos Levéltár általános főigazgató-helyettese. A kormányszóvivő szerint a bizottság függetlenségét a tagok eddigi munkássága garantálja, illetve az, hogy többen közülük már más ügyekben is vállaltak konfliktust a koalíciós pártokkal.
Az úgynevezett ügynökbizottságban részt vevő kutatók mindegyike átesett C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, feladatuk lesz, hogy listát készítsenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának még át nem adott, a rendszerváltozás előtt keletkezett titkosszolgálati iratokról. A bizottság feladata az is, hogy javaslatot tegyen arra, miképp javíthatók az állambiztonsági iratok kutathatóságának, illetve az adatokhoz való hozzáférés és az adatok nyilvánosságra hozatalának feltételei.
Daróczi Dávid kérdésre elmondta azt is, a koalíciós pártok között nem egyes személyek testületbe választásáról volt vita, hanem arról, hogy például Ungváry Krisztián és a Nemzetbiztonsági Hiavatal között perek vannak. – Furcsán nézett volna ki, ha a perben állók egyike vizsgálja a másikat, ezért a felek megállapodtak abban, hogy az eljárásokat átmenetileg felfüggesztik – tájékoztatott a kormányszóvivő.
A testület létrehozásáról, az MSZP és az SZDSZ között július elején megköttetett kiigazított koalíciós megállapodás szerint július 15-én döntenie kellett volna a kormánynak, ám ezt nem tette meg.
A kabinet múlt héten viszont döntött mintegy 700 millió forint értékű egyházi ingatlan rendezéséről, a pénz a református és az evangélikus egyház pénzbeli kárpótlására, illetve a korábban államosított ingatlanok visszaszerzésére fordítható. A Magyarországi Református Egyház ingatlanrendezésére 364 millió, a Magyarországi Evangélikus Egyházéra 336 millió forint jut, a reformátusok 31, az evangélikusok 17 ingatlan után kapnak pénzbeli kárpótlást. A reformátusok 13, az evangélikusok két ingatlan tulajdonjogát kapják vissza.