Főszerepben a miniszterelnök

Tevékenységének eltelt évében a Gyurcsány-kabinet folytatta egy diszkrét, a Külügyminisztériumot háttérbe szorító kapcsolati rendszer kialakítását, amely a diplomáciában „agresszív amatőrizmussal” jellemezhető miniszterelnököt közvetlenül köti össze külföldi partnereivel.

Göncz Kinga ugyan hosszú órákat töltött Magyarország nagyköveteivel és konzuljaival a külképviselet-vezetők értekezletén az előző két nap során, többek szerint mégis szimbolikus jelentőségű volt, hogy hétfőn, az összejövetel nyilvános napján a külügyminiszter öt percben szólt a jelenlevőkhöz, míg a miniszterelnök több mint egy órán át osztotta meg gondolatait velük. Az elmúlt időszak lépéseit és a beszédet elemezve azonban szakértők felhívják a figyelmet, hogy a követek az „új autoritástól” sem kaptak sok útmutatást. Az értekezlet idejére nem készült el a beharangozott külpolitikai stratégia, amelynek munkálatai bennfentesek szerint immár elvesztettek minden dinamizmust, ellenben konfliktusok sorát szülték; Gyurcsány Ferenc ugyan hagyományos szerepükkel való szakításra ösztönözte a külképviselet-vezetőket, de csak homályosan határolta körül új feladataikat; bár a miniszterelnök többször felhozta a közösségi érdek–nemzeti érdek konfliktusának problematikáját, egyetlen konkrét ügyben sem állt elő markáns magyar állásponttal, még ha szerinte az energetika kérdésében – helyesen – ezt követte is kormánya.
A miniszterelnökség dominálta új külpolitika eltelt évének leglátványosabb fiaskóját a Magyarország szövetségi meghatározottságával szembemenő energiapolitikai tapogatózása hozta – véli az ellenzék éppúgy, mint távolságtartó bennfentesek, de a lépés állítólag Kóka János SZDSZ-elnök nemtetszését is kivívta. Gyurcsány éppen akkor nyitott ajtót Oroszországnak (Vlagyimir Putyinnal az eltelt évben négyszer találkozott, hétfői beszédében a külföldi vezetők közül őt említette a legtöbbször), amikor annak kapcsolatai a nyugati világgal mélypontra jutottak. Miután viszont az Európai Unió, Washington és a nyugati sajtó rosszallását jelezte, Gyurcsány visszavonulót fújt (közeli embereiből kármentő miszsziókat is menesztett), amivel viszont ismét adós maradt a markáns érdekképviselettel.
A nemzeti érdek meghatározta, a magyar sajátosságokat figyelembe vevő megközelítéstől egyre távolabb sodródik a magyar külpolitika – vélik szakértők. Hétfőn a miniszterelenök mind Koszovó, mind a nyugat-balkáni vagy a török uniós bővítés kapcsán szinte minden létező (egymással ellentétes) álláspontot felsorolt, azonban konkrét állásfoglalásra nem vállalkozott. A többirányú megfelelés kényszerének estek áldozatul a magyar–lengyel kapcsolatok is, sokak szerint fájdalmas, hogy Gyurcsány Ferenc felvállalta: az uniós alkotmányos szerződésről rendezett konferencián nyíltan nekiment a lengyeleknek. Rossz nyelvek szerint küszöbönálló rövid látogatásával ezt hálálja meg Angela Merkel kancellár.

Új főtanácsadó. Banai Károly személyében a miniszterelnöknek új kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója van. A korábban Brüszszelben dolgozó diplomata július 23-tól a miniszterelnöki kabinet munkatársaként segíti Gyurcsány Ferenc munkáját. (MTI)