Gazdasági társaságok előnyben

Hiába érkeznek százmilliárdok kutatás-fejlesztési célokra az unióból, a hazai egyetemek és kutatóközpontok lényegében nem részesülhetnek ezekből a forrásokból. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy határozta meg a pályázatok szabályait, hogy a jelentős összeghez csak a gazdasági társaságok férhessenek hozzá – tudtuk meg a Magyar Tudományos Akadémiától.

A következő hat évben körülbelül 690 milliárd forint értékű uniós pénz érkezhet a hazai kutatás-fejlesztési (K + F) programok támogatására, jövőre körülbelül 90 milliárd forintra számíthatunk – jelentette ki lapunknak Szegő Károly, a MTA kutatás-fejlesztési és innovációs főosztályának vezetője. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támasztott pályázati feltételek szerint azonban az uniós pénzekre csak gazdasági társaságok pályázhatnak, ami egyfelől helyes elképzelés, mivel nagyon alacsony a hazai vállalkozások K + F ráfordítása, másfelől így az egyetemek és tudásközpontok kimaradnak a jelentős mértékű támogatás lehetőségéből. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy csak a két éve bejegyzett cégek vehetnek részt a tendereken, így abban az esetben, ha az egyetemek és a kutatóhelyek a pénzszerzés érdekében most társaságok alapításába kezdenek, legjobb esetben is csak 2010-ben juthatnak pénzhez – szögezte le a professzor.
*
Mindemellett az is jelentős hátrányt okozhat a magyar gazdaságnak, hogy a közép-magyarországi régióban elhelyezkedő tudásközpontok csak 2010-ig vehetnek részt uniós pályázatokon. Ennek oka, hogy a központi régió már elérte az unió fejlettségi átlagának 75 százalékát, ezért más támogatási rendszer vonatkozik rá. A Magyar Tudományos Akadémia úgy próbál megfelelni e feltételeknek, hogy minél több gazdasági társaságot alapít. Próbálkoznak azzal is, hogy hazai vállalkozások együttműködésével valósítsanak meg programokat, azonban, mivel a K + F terén nem egyik napról a másikra várható a befektetett pénz megtérülése, a tőkehiányos cégekre nem számíthatnak. A nemzetközi nagyvállalatok hazai leánycégei már inkább nyitottak az innovációra, de az újítások haszna így már a külföldi intézményeket segíti.
A pályázati kiírások másik fő problémája, hogy a gazdasági társaságoknak ötvenszázaléknyi önrészt kell felmutatniuk az uniónak. Az egyetemek által létrehozott cégek nem biztos, hogy rendelkeznek majd az ehhez szükséges tőkével, méghozzá a felsőoktatási intézmények jelenlegi, közismerten rossz gazdasági helyzete miatt. Mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályok adta lehetőségeken belül csökkenjen az önrész összege, ami nagymértékben segítené a hazai innováció ügyét. Írország kudarcot vallott az első nemzeti fejlesztési tervvel – emlékeztetett Szegő Károly. A hibából tanulva a második fejlesztési tervnél a K + F forrásokat már kedvezőbb feltételekkel, és megfelelő arányban használták fel, ami megalapozta az ír csodát. Igaz, ehhez szükség volt a kormányzat és a társadalom közötti megállapodásra is – állapította meg Szegő Károly.
Lapunk a Magyar Tudományos Akadémia által felvetett problémákkal megkereste a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is, ahol legkorábban mára ígértek választ.