Homokhátság: csak egy kormányhatározat hiányzik

Hét esztendő alatt 85 milliárd forintot kellene elkölteni ahhoz, hogy az elsivatagosodó Homokhátság problémáit megnyugtatóan rendezni lehessen – ez derül ki abból a tanulmányból, amely határozati javaslat formájában már a kormányhoz is eljutott. A pénz nagyobb részét az Európai Unió különböző alapjaiból fedezni lehetne, ha a kabinet szabad utat adna a tervnek. Az idei EU-pénzekből mindössze négymilliárd forint jut a térség egy részén a vízvisszatartásra, a többi fejlesztésről egyelőre semmit nem tudni.

Egy komplex fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmánya fekszik a kormány asztalán: 85 milliárd forintból mérsékelni lehetne a Homokhátság elsivatagosodását, az ottani települések elöregedését, a szegénységet, illetve növelni az iskolázottságot, és fejleszteni az infrastruktúrát.
A Homokhátság Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyék déli részeit, Bács-Kiskun megyét és Csongrád megye egyharmadát jelenti, azaz az Alföldnek majdnem a felét teszi ki. Területe nagyjából kilencezer négyzetkilométer, lakosságszáma körülbelül kétmillió. Elsivatagosodásáról már régóta tudni, nemrégiben egy ENSZ-jelentés is felhívta erre a figyelmet. Azt már a kormány is felismerte, hogy tenni kell valamit, ellenkező esetben néhány évtized alatt az ország területének tizedén a mezőgazdasági termelés és a színvonalas emberi élet feltételei egyaránt megszűnnek.
A lapunk birtokába került, nemrégiben elkészült hatástanulmány megállapítja: a térségben vizsgált 171 településből 84-ben magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos átlag, ezeken a településeken ráadásul a munkanélküliség harmincnégy százalékkal magasabb az országos középértéknél. A vizsgált települések egynegyedében a felnőtt korú lakosság húsz százaléka az általános iskolát sem fejezte be, az érettségizettek aránya harminc százalék alatt van, a diplomások száma pedig az országos átlag felét sem éri el. A 35 ezer tanya negyede lakatlan, termelés csak a felében folyik. A dokumentum szerint biztosan állítható, hogy a térség végképp lemarad. A tanyákon lakók többsége változatlan körülmények között előbb-utóbb a nagyobb, központi településekre költözik, ám ezzel a városok terhelése nő meg: magasabb lesz a munkanélküliség, terjed a bűnözés, az iskolázatlanság pedig társadalmilag és gazdaságilag is hátrányos helyzetet teremt. A tanulmány készítőinek számításai szerint 2008 és 2013 között emiatt évente 0,6-1,2 milliárd forinttal több szociális támogatást kell majd kiosztani, 2013 után évente 3,6 milliárd forintot.
A dokumentum körülbelül hatvan intézkedést javasol végrehajtani, ezek összértéke 2040-ig megközelíti a 180 milliárd forintot. Az Európai Unió 2007–2013 közötti költségvetési időszakában 110 milliárd forint elköltését javasolja. – Mindannyian tudjuk, hogy ez csak álom, így szűkítettük az intézkedések körét, ez 2013-ig mintegy 85 milliárd forintba kerülne – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, Mórahalom polgármestere. A politikus közölte: eredetileg egy nagy projektnek szerették volna elfogadtatni a fejlesztést, ám mivel annyira sokrétű, olyan sok ágazatot érintene a program, ez nem lehetséges. – Így egy komplex fejlesztési programunk van, amelynek egyes elemeit a különböző uniós alapok támogathatnák: kérhetnénk pénzt a környezetvédelmi, a vidékfejlesztési vagy a közlekedési alapból is – mutatott rá.
A tanulmány egyébként a tanyák esetében a gazdálkodás mellett falusi turizmust kialakítását, lovardák, horgászhelyek létrehozását javasolja, a biogazdálkodás erősítését tervezi, illetve elengedhetetlennek tartja az infrastruktúra fejlesztését. A 180 milliárd forintos összes költség még a tanyagondnoki irodák létrehozását is tartalmazza. A kiadások között a víztározókhoz, csatornákhoz szükséges földvásárlás is megtalálható.
A dokumentum foglalkozik a gazdaság fejlesztésével is. Eszerint a zöld- és barnamezős iparterületek kínálatának növelése mellett az élelmiszeripar, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, az át- és továbbképző rendszerek kialakítása, a technológiai fejlesztések is szerepelnek a javaslatok között. A közlekedési fejlesztések között a kerékpárutak építése, a tömegközlekedés fejlesztése egyaránt szerepel.
A tervezetből kiderül: az egyik legégetőbb problémát, nevezetesen a tanyák villamosítását ebben a költségvetési időszakban az EU biztosan nem támogatja. A dokumentum szerint egyébként ez tízmilliárd forintnál is kevesebbe kerülne, de ez már tartalmazza a légvezetékek környezetvédelmi célú kiváltását is. Az egészséges ivóvízzel való ellátásra, illetve a szennyvíz elvezetésére öt-öt milliárdot javasolnak elkölteni. A tanulmány szerint a fenntartható fejlődéshez szükséges a bioenergia hasznosítása is, vagy éppen a széles sávú internethálózat kiépítése is. Ez utóbbira a közösségi hozzáférési pontok kiépítésével együtt közel kétmilliárd forintot szántak a tanulmány készítői.
A dokumentum számol az otthon ápolás fejlesztésével, a mozgó szakorvosi hálózat kiépítésével, iskolabuszjáratok beindításával, illetve a középfokú oktatás átalakításával a helyi gazdasági igényeknek megfelelve.
A tervezet szerint nem minden pénzt állami forrásból kell elkölteni: az EU-támogatások mellett az önkormányzatok, illetve a vállalkozók részvételét is javasolja, utóbbiakat egyébként elsősorban az idegenforgalom fejlesztésénél.
Mint arról lapunkban tegnap beszámoltunk, a komplex program egyelőre nem kapta meg a kormány támogatását, így a központi operatív programokból nem juthat uniós támogatáshoz a fejlesztés. A Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretein belül mindössze négymilliárd forintot kapott a Homokhátság, ám ez csupán a vízvisszatartó beruházások egy részére (víztározók, csatornák, szivattyútelepek építése) elég. – Ahhoz, hogy a víztározókból például öntözni is tudjanak a gazdák, további beruházások, tehát további források szükségesek – mondta Nógrádi Zoltán.
Lapunk megkérdezte a Fodor Gábor vezette minisztériumot, hogy mikor kerülhet a kormány elé a tanulmány. A környezetvédelmi tárca mára ígért választ.