Bár Irán az egyik legnagyobb olajkitermelő, rendkívül korlátozott finomítási kapacitása miatt mégis arra kényszerül, hogy üzemanyagot importáljon saját, meredeken emelkedő fogyasztási igényei kielégítésére. A külföldről érkezett benzint (az eladott menynyiség negyven százalékát) ráadásul az árak féken tartása érdekében dotálta is az állam, ám ennek a minap véget vetett Mahmúd Ahmadinezsád elnök: csak jegyre lehet kapni az üzemanyagot, havonta száz litert. Bár lépése komoly ellenállást váltott ki (országszerte 12 benzinkutat gyújtottak fel), volt alapja: Irán gázellátása ugyanis korlátlan, és a kormányzat most arra inti a lakosságot, hogy gázüzemre térjen át. Ezen túlmenően júliustól csak kettős üzemű autók gyártása folytatódhat az országban, ahol évente több mint egymillió közúti járművet állítanak elő. Az sem mellékes, hogy a döntés csökkenti Irán sebezhetőségét arra az esetre, ha az ENSZ keményebb szankciókat vezet be az ország nukleáris programjára válaszul.
A nyugati demokratikus országokban elképzelhetetlen lenne máról holnapra ilyen intézkedés, de az iráni berendezkedésben is vannak veszélyei. A szegény tömegek szavazataival hatalomra került Ahmadinezsád halogatta is a lépést, ám az ország költségvetését szem előtt tartó parlamenti képviselők végül a döntés meghozatalára bírták.
Közpénzt pazarolt el Ruszin-Szendi Romulusz a luxusvillája megépítésére
