Kijátszott áfaszabályok

Nem feltétele az EU-n belül vásárolt, használt személygépkocsik forgalomba helyezésének a hatályos magyar szabályozás szerint az, hogy az adóalany a gépkocsi után megfizesse az áfát, ez azonban jelentős bevételkieséssel jár – fogalmaz az Állami Számvevőszék egyik friss jelentése, amely további hiányosságokra is rámutat a forgalmi adó kezelésével kapcsolatosan.

Jelentős összegű költségvetési bevételkieséssel jár az, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az EU-ból származó használt gépkocsik után nem kötelező leróni az általános forgalmi adót (áfa) – áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) minapi jelentésében, amely szerint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) e téren tavaly 1,5 milliárd forintnyi, utólag befizetett adóhiányról számolt be, és bár arra számít, hogy további hárommilliárd forintot fizetnek be az adózók, mintegy 6,5 milliárd forintnyi adóhiány azonban minden bizonnyal elkerüli az állami büdzsét. Az elemzésből az is kiderül, hogy a vizsgálatok során olyan hálózatokra bukkantak, amelyeket kizárólag az áfacsalás céljából alakítottak ki, és amelyeken keresztül több ezer személygépkocsi forgalomba helyezésére került sor.
Az unión belül a használt járműveket a közösségi adószámmal rendelkező magyar cégek nettó áron vehetik meg, ezek továbbértékesítésekor azonban az áfát fel kell számítani, legalábbis elvileg – mutatott rá lapunk kérdésére Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette: az új, vagyis félévesnél nem idősebb vagy hatezer kilométernél kevesebbet futott autók esetében fel sem merülhet az áfafizetés kikerülése, a régebbi kocsiknál azonban igen. Ezért az ÁSZ azt javasolja a pénzügyi tárcának, hogy kezdeményezzék az adójogszabályok módosítását annak érdekében, hogy a használt személygépkocsik unión belüli beszerzése utáni áfát az adóalanyok a forgalomba helyezés előtt kötelesek legyenek megfizetni. Az elemzésből az is kiderül, a gondokat tetézi, hogy a vám- és pénzügyőrség által az APEH rendelkezésére bocsátott importadatok az ellenőrzések alacsony száma miatt nem tökéletesen megbízhatók. Bár az áfát érintő vizsgálatok eredményessége tavaly jelentősen javult, az áfahátralék összege a 2003-as, alig 200 milliárd forintról 330 milliárd fölé emelkedett, és a gyakori módosítások megnehezítették az adózók önkéntes jogkövetését is – véli az ÁSZ. A szervezet azt is kifogásolja, hogy míg az adóhivatal tervet készített arról, hogy az áfacsalások megelőzésére szolgáló uniós javaslatok hogyan valósíthatók meg a magyar jogszabályi környezetben, a Pénzügyminisztérium erre egyáltalán nem lát lehetőséget. Holott jelenleg az éves nettó áfabevétel mintegy 15 százaléka, vagyis 250 milliárd forint elvész, javarészt az áfacsalások miatt – mutat rá az elemzés, amely szerint az is gond, hogy az APEH nem tudja kiszűrni a fiktív vállalkozásokat még a működésük megkezdése előtt, valamint hogy a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy az APEH a kockázatosnak minősített adóalanyok számára soron kívüli vagy gyakoribb adóbevallást rendeljen el.