Nosztalgiával olvassuk, hogy a török uralom idején kilenc fürdőt jegyeztek a budai részen. Ezek egyike a tímárok városában a Rác fürdő volt. Ólomtetejű, díszes építmény nyolc medencével. Aki köténnyel és törülközővel ment be, annak egy fillért sem kellett fizetnie. Ez volt a kevésbé tehetősek fürdője, szemben a Rudassal, amelyet az előkelők, a gazdagok látogattak.
A múlt ködéből a háború utáni állapot sejlik elő. A Rác „rossz helyen” volt. A hídnak szánt bombák nem kímélték az épületét. De akkor már a Tabán sem volt a régi, s csak nevében őrizte meg egy jellegzetes városrész sajátosságait. 1932-ben tudniillik, azzal a felkiáltással, hogy a bűnnek és a szegénységnek el kell tűnnie ebből a városrészből, leradírozták a térképről ódon házait, és megölték a szellemét is. Aki tehát ma a Tabánt keresi, csak a nevében fogja megtalálni. Eltűnt, mint a jó szellemek a fővárosi utcákból.
Ha a Rác fürdő újjáépítése a nagy lendületben szóba került, háromféle szlogen járta: az első az volt, hogy mindent meg kell tartani úgy, ahogy megmaradt az utókornak, és az újjáépítéshez hozzá kell fogni; a második: csak a fontosabb dolgokat kell megőrizni, a többit viszont lebontásra ítélni; végül pedig: mindent lebontani, és felépíteni egy új fürdőt a Rác helyén. A három terv közül a legutóbbi volt a legdrágább, mégis ezt választották. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem jött össze a pénz, és maradt a toldozgatás-foldozgatás.
A baj azonban nem jár egyedül. A hatvanas években kutakodó művészettörténészek jelentős része – akárcsak az idióta politikusok többsége – Ybl Miklós építészetét nem érezte értéknek, ezért lebontatták az úgynevezett zuhanycsarnokot. Kétségtelen, hogy a fele bombatalálatot kapott, de a másik fele, a meleg vizes terem a gyönyörű kupolával érintetlen volt. Szanálták a négyszintes, öntöttvas vázas épületrészt is, ami szintén átvészelte a bombázást, valamint a női fürdőt, a Rác legszebb részét. Ha a butaság elégséges magyarázat, szükségtelen másik után nézni. Nem is magyarázkodtak, csak egyszerűen úgy gondolták, útban van az Erzsébet híd építésekor. Az akkori szemlélet körülbelül így fogalmazható meg: „a török fürdőt, amely megúszta a háborút, megtartjuk, de a többit megette a fene, azaz semmire nem való”. És bontottak kíméletlenül. Felújítás címszó alatt azonban – úgy-ahogy – rendbe hozták, és a népfürdő kategóriába sorolták.
Meghiúsult beruházások
Hosszú pangás után, a kilencvenes évek elején, amikor már valóban méltatlanná vált a Rác nagy hírű elődjéhez, többször felvetődött, hogy a fürdőt fel kellene újítani, és ehhez magántőkét is igénybe kellene venni. Érdektelenség miatt azonban minden jó gondolat kútba esett. Pedig 1992-ben – rendezendő a környéket – pályázatot írtak ki, ami tervbe vette a Rác fürdő felújítását is. Ennek utána az I. kerület ugyancsak pályázattal állt elő, amelyet Kaszab Ákos nyert meg, aki már korábban figyelemfelkeltő tervrajzot készített. Kaszab koncepciója nyomán, 1996-ban született egy kerületi szabályozási terv, amely a fürdő mellett szállodával és siklóval is számolt. Az idea olyannyira tetszetősnek bizonyult, hogy három évvel később a főváros elképzelései között is megtalálhattuk.
A Rác Beruházó Kft. 2002. évi színrelépésével megjelent egy olyan társaság, amely – Kaszab Ákos bevonásával – fantáziát látott a fürdő, a szálloda és a sikló felépítésében, majd egy idő után a főváros is hajlott arra, hogy – a kft.-vel közösen – tulajdonrészt vállaljon a létrehozandó Rác Nosztalgia Kft.-ben. (Hetvenöt százalékban a beruházó kft., 25 százalékban a főváros százszázalékos birtokában lévő Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. – BGYH – osztozik a tulajdonrészen.)
A megállapodást 2002 novemberében írták alá, aminek a lényege az volt, hogy a főváros ingyen biztosította a szálloda alatti telket, illetve a lehetőséget a Rác fürdő felújítására, de kikötötte: ezenfelül egy fillért sem hajlandó adni. Az építéshez szükséges pénzt a magántőkés társaságnak kell előteremtenie.
Sok huzavona után, 2005 áprilisában aláírták a szerződéseket, és az alapkőletételre is sor került. Valójában ekkor indult meg a felújítás és az építkezés. Nagy sikernek könyvelték el a Rác Nosztalgia Kft. vezetői, hogy a Kempinski szállodaláncot sikerült megnyerniük az új hotel üzemeltetőjének. Menet közben azonban kiderült, hogy az együttműködés nem zökkenőmentes, ezért 2005 végén felbontották a szerződést.
Az új üzemeltető a kisebb, úgynevezett luxusbutik szállodáiról híres olasz Baglioni Hotels lett, így aztán az ő igényeik szerint Kaszab Ákos új terveket készített. (A Baglioninak Angliában, Franciaországban és Olaszországban vannak szállodái, a közelmúltban Dubait és New Yorkot célozták meg.) A fürdő vonatkozásában a beruházó és az építész szempontjai eltértek egymástól, így aztán ez a kapcsolat is kenyértöréssel ért véget. A beruházó állítja: sikerült jogilag megnyugtatóan lezárni a korábbi megállapodásokat.
Ezt követően a Rác Nosztalgia Kft. új pályázatot írt ki, amelynek nyertese az idén márciusban a Dévényi Tamás, Kis Péter tervezőpáros lett. Ennek nyomán újfent változott a fürdő felújításának koncepciója, és harmadszor módosultak a szálloda tervei. De a „csomag” elkészült, amit a napokban jóváhagyásra is benyújtottak. Időközben egy harmadik építész, Pethő László is csatlakozott a teamhez, az ő feladatköre kizárólag a szállodára vonatkozik.
A felújítás két „oszlopa”
A valóság nem különösebben izgalmas koncepció. Talán ez a magyarázata annak, hogy a magyar egyetemeken nem tanítanak valóságismeretet. Úgyis megtapasztalja a diák, ha kimegy az életbe, hogy semmi nem úgy van, ahogy elképzelte. A magyar valóság különben sem iránymutató. Olyan labirintus, amelyből olykor csak kitámolyogni lehet.
– A Rác fürdő felújításának két „oszlopa” van – mondta Dévényi Tamás építészmérnök. – Az egyik az, hogy minél több régiséget úgy mutassunk be, ahogy valamikor megvalósult, a másik pedig az, hogy az időrendben és funkcióban nagyon bonyolult térrendszert átláthatóvá, használhatóbbá tegyük. Úgy gondoltuk, és ezzel egyetértettek megbízóink is, hogy legyen egy középpontja a fürdőnek, ahonnan jól meg lehet közelíteni a különböző tereket. Például a török fürdőt, az Ybl-fürdőt, a flórafürdőt vagy a magyar fürdőt. A másik, ami nagyon fontos volt, hogy ami régi, azt régiként őrizzük meg, ami viszont új, azzal ne próbáljuk a régit hamisítani.
Az építész elmondta, hogy Ybl Miklós úgy tervezte meg a zuhanyfürdőt, hogy abban kora vívmányai megtalálhatók voltak: például egy gömb, amelyből mindenhonnan jött a víz, egy hatalmas kar a falon, amelyet ha megnyomott az ember, óriási vízsugár vágta telibe, vagy a kádfürdőből kiáradó buborékok szereztek gyönyört. Mindehhez gyönyörű architektúra tartozott, amely fotók és korabeli metszetek révén ma is megcsodálható. Egy része – mint már írtuk – bombatalálatot kapott, másik részét pedig a 60-as években lebontották, pedig még a cserép is rendben volt rajta.
A megbízók szerették volna a zuhanycsarnokot helyreállíttatni, de a tervezőknek nem tetszett az eredeti rekonstrukció. Ráadásul oda, ahol a csarnok egykoron állt – a szálloda szerkezetének elkészülte miatt –, már nem tudnák visszaépíteni. Éppen ezért – mivel a korabeli helytől két-három méterrel távolabb épül meg – Dévényi Tamásék azt a megoldást választották, hogy kívülről nem az eredeti benyomást fogja kelteni, belül viszont az utolsó porcikáig visszaállítják Ybl remekeit. A kupolás, nagyon bonyolult struktúrájú tér szerkezetét vasbetonból fogják felépíteni, s ez lehetővé teszi, hogy az íves formák kívülről is láthatók legyenek.
Három fürdő egyben
Lényeges szempont, hogy a fürdő és a szálloda nem épül egybe. A kettő között városi térként működő lépcsősor lesz, ami felvezet majd a Hegyalja úthoz. Ha annak idején nagyobbat nyújtózkodtak volna, akkor a Hegyalja út ma a föld alatt futna. Drágítja az építkezést, hogy az Erzsébet híd építésekor a pénz elfogyott, és a Hegyalja út támfalazására már sokkal kevesebb jutott. Így aztán a Rác fürdő hiányzó részeinek visszaállításakor és a szálloda építésekor nem lehet a támfalakhoz hozzáérni. Zavaró a zaj és a forgalom is. Éppen ezért úgy próbálták a fürdőt és a szállodát megtervezni, hogy egyetlen ablak se nyíljon a forgatagra.
– Az egyik legnagyobb attrakció a török fürdő lesz, medencékkel, ahogy megszoktuk Budapesten – véli Dévényi Tamás. – De az igazi török fürdő, az úgynevezett hammam is megvalósul majd, amelyben nincsenek medencék. Ezenkívül visszaállítjuk az Ybl-részt a meleg vizes, kupolás fürdővel, aminek a rekonstrukciója már folyik, és azt a bizonyos zuhanycsarnokot, továbbá a négy-öt személyes flórafürdőt, ami egy barokk épület volt, Ybl Miklós alakította át. Lesz egy szaunavilág, továbbá egy VIP-része is a Rácnak extra szolgáltatásokkal. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a fürdőélményen túl építészetit is nyújtsunk a látogatóknak. A fővárosi tervtanács tagjaként épp eleget kritizáltam a kollégáimat, tehát ilyen esetben az ember vizsgamunkát is készít. Nagy a kihívás, mert végignézve a világ fürdőit, találhatunk olyat, amelyben nagyon szép török fürdő van, vagy olyat, amelyben egy XIX. századi miliőt csodálhatunk meg, más esetben különlegesen megépített, modern környezet kápráztatja el a vendéget. De olyan, amelyben mind a három fürdő megtalálható, tulajdonképpen nincs. Ez adja a feladat legnagyobb izgalmát.
– Az igazán lassító tényezőkön, a régészeti feltáráson már túl vagyunk, ami egy évvel elnyújtotta a teendőket – mondta Valkó Csaba, a Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője. – Bízunk abban, hogy engedélyezik a terveket, és utána nem lesz akadálya annak, hogy felgyorsuljon a munka. A jelenlegi számvetés szerint az építkezés hét és fél milliárd forintba kerül. (Ebben nincs benne a sikló megépítése.) A pénz egy részét a Rác Beruházó Kft. tulajdonosai teszik le az asztalra, azaz személy szerint én és a társam, Prekuta Bálint, a többit pótlólagos bankhitelből kívánjuk finanszírozni. A kivitelező a Magyar Építő Rt., amely gyakorlatilag 2002 óta kíséri végig a projektet, velük kötöttünk szerződést 2005 elején, és ők azok, akik reményeink szerint be is fogják fejezni az építkezést.
A sikló megalkotására egy másik társaság, a Rác Sikló Kft. vállalkozott, de tulajdonosai ugyanazok, akik a fürdő és a szálloda felújítását, illetve megépítését eltervezték. A Rác fürdő mellől a Citadellára felvezető sikló megépítése két és fél, három milliárd forintba kerül.
Az egész fürdő lapos tetőt kap, egy részük járható lesz, ami azt jelenti, hogy nyáron napozóteraszok állnak majd a közönség rendelkezésére. A flóra tetejére nagy medence kerül, ahonnan kikönyökölhetünk a teraszra. A tető igazi homlokzat lesz sok-sok apró lyukkal, ami esténként világító pontokkal fogja a Rácot kirajzolni.
A tulajdonosok bíznak abban, hogy 2008 tavaszára átadhatják a két létesítményt. Az újságíró pesszimistább. Nem tölti ki tintával a keresztrejtvényt. Naponta a Hegyalja útról tekint le a városra, és túl sok rendetlenséget lát maga körül. A sok kellemetlen előzmény után talán a Rác beruházói és építői rácáfolnak az újságíróra. Különben is: a kellemes meglepetés egyszer már ráférne a budapesti polgárokra! Valahol olvastam, hogy nem a meredek emelkedő készíti ki az embert, hanem a cipőjében lévő homokszem. A Rác cipőjében még sok a láthatatlan homokszem.
Marta Kos
Brüsszel kész megkerülni a magyar vétót Ukrajna érdekében
