Lesújtó a Világbank jelentése

Folyamatosan romlik a kormányzati munka hatékonysága Magyarországon, és nő a korrupció – állapította meg a Világbank. Kormánypárti politikusok szerint valóban tapasztalható rendezetlenség és szétziláltság egyes területeken, például a közigazgatásban, de a reformoktól javulást várnak.

Hat területen az 1996 és 2006 közötti időszak kormányzati munkájának minőségét vizsgálta meg a Világbank 212 országban. A jelentés szerint a kormányzati munka hatékonysága 2002 óta folyamatosan romlik hazánkban, az erre vonatkozó mutató öt év alatt a 80 százalék fölötti szintről 70 közelébe esett. A hatékonyság a közszolgáltatások és a közigazgatás minőségére, utóbbinak a politikai nyomásoktól való függetlenségére, a különféle politikák kidolgozásának és végrehajtásának minőségére és az azokhoz fűződő kormányzati elkötelezettség hitelességére utal.
*
A leglátványosabban a politikai stabilitási mutató romlott az elmúlt években. 2003-ban hazánk még több mint 80 pontot kapott a Világbank százas skáláján, ez azt jelentette, hogy az ország ezen a területen a listán szereplők több mint 80 százalékát előzte meg. 2006-ra a magyar teljesítmény a 70 százalékos szint alá süllyedt. A politikai stabilitási mutató a Világbank értelmezésében az azzal kapcsolatos vélekedéseket próbálja számszerűsíteni, hogy a kormány milyen eséllyel gyengülhet vagy bukhat meg alkotmányellenes vagy erőszakos akciók miatt.
A kormányzat elszámoltathatósága – amely a kormány megválasztásában való részvételi lehetőség mellett kiterjed a gyülekezési és a szólásszabadságra, valamint a média szabadságára is – a 2003-as 90 százalékról visszaesett 2006-ra, ám meghaladja a 85 százalékot. A nemcsak a kenőpénzekkel, hanem az államnak az elit- és a magánérdekek általi „foglyul ejtésével” jellemzett korrupció kordában tartásának mutatója 2006-ban 70 százalékon állt, ez a tízéves időszak mélypontja.
Egyetlen területen mutatható ki Magyarországon javulás az elmúlt pár év trendjében és a tízéves időszak egészében egyaránt: a magánszféra fejlődését meghatározó szabályozások minősége 85 százalék körül áll, igaz, az 1998-as – 90 százalékot közelítő – csúcstól még ez is elmarad.
Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára hangsúlyozva, hogy a kutatási anyagot nem ismeri, kifejtette: kicsit igazságtalannak tartja azt, mert Magyarország az elmúlt tíz évben komoly és nehéz átalakuláson ment keresztül. Az MSZP-s képviselő elismerte, hogy ezek a társadalmi irányítórendszereket „némileg szétzilálhatták”, úgy vélte, a politikai intézményrendszer támogatottsága is csökkent. Baja hozzátette, a közigazgatás egésze több elemből áll, ám az elmúlt években sok olyan intézmény jött létre, amely a hatékonyság javítását hivatott szolgálni. Eörsi Mátyás, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a szervezet véleménye fontos, a kritika némely esetben megalapozott, azokat végig kell gondolni. A kormánypárti politikus megjegyezte, a legjelentősebb visszaesést a Világbank a politikai stabilitás tekintetében állapította meg. – Az ok azonban, hogy a kormány alkotmányon kívüli eszközökkel való megbuktatásának esélye megnövekedett, a kabineten kívül keresendő – fogalmazott az SZDSZ-es politikus, aki szerint a felmérésből az ellenzéknek is le kell vonni a tanulságokat. Eörsi Mátyás a kormányzati munka hatékonyságának romlása vonatkozásában kifejtette: teljesen érthető, ha a reformok kezdetén kívülről úgy tűnik, „rendezetlenség” van az országban, ha viszont a beindított folyamatok sikeresek lesznek, az a Világbank, de ami ennél is fontosabb, a magyar állampolgárok elismerését is kiváltja majd.
Varga Mihály, a Fidesz alelnöke leszögezte, valamennyien érezzük, hogy a kormányzati munka hatékonysága jelentősen leromlott, ezt a Világbank által közölt tények és adatok is visszaigazolják. A volt pénzügyminiszter megjegyezte: a jelentésből is kitűnik, hogy 2002-től kezdődően tapasztalható lecsúszás, elsősorban a makrogazdasági mutatókban, amelyekért pedig a kormány felel, ez természetesen befolyásolja a kabinet hatékonyságát és minőségét.