Új Magyarországot építünk most azzal, hogy megóvjuk az ország kulturális értékeit, azokat fejlesztjük, átépítünk városközpontokat, ha kell, akkor új erőt és új tevékenységet teremtünk a régióknak az ország ezernyi helyén – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc annak kapcsán, hogy a kormány tegnapi döntésével elindította a hétéves Nemzeti fejlesztési terv első két évének programjait. A miniszterelnök szerint a következő években nagyjából 7000 milliárd forintnyi európai uniós forrás felhasználásával körülbelül 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg.
A budai Várban megtartott kihelyezett kormányülésen jóváhagyták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által előterjesztett, 271 kiemelt fejlesztési projektet nevesítő akciótervet, amelynek nyomán közel 500 milliárd, jórészt uniós támogatásból rendelkezésre álló forint kihelyezéséről született döntés. Azt, hogy kik és milyen beruházásra kapnak pénzt, ma hozzák nyilvánosságra, a kormányfő szerint a projektek jelentős része olyan településre kerül, amelyet ellenzéki polgármester vagy ellenzéki többségű képviselő-testület vezet. Azt, hogy az az állítás megfelel-e a valóságnak, nem tudtuk ellenőrizni, mert a kiválasztott beruházások teljes listáját csak ma hozzák nyilvánosságra.
A kabinet által stratégiai fontosságúnak ítélt fejlesztésekre a minisztériumok, a regionális fejlesztési tanácsok vagy az NFÜ tehetett javaslatot. Az elbírálás végén öttagú, szakmainak nevezett zsűrik döntötték el, hogy az adott projektet támogatják (javasolják annak az akciótervben történő nevesítését), a beadvány pontosítását, kiegészítését kérik, későbbi projektfinanszírozást ajánlják, vagy nem támogatják a kezdeményezést.
Az öttagú szakmai zsűrikben helyet kaptak az NFÜ illetékes irányító hatóságának delegáltjai, az illetékes szaktárcák vagy a régiók képviselői, az NFÜ központi koordinációs egységének egy-egy tagja, egy civil küldött (a civil szervezetek az interneten jelentkezhettek a posztra, közülük sorsolással választottak).
Az NFÜ-ből származó, az egyik irányító hatósághoz közel álló informátorunk elmondta, az összes zsűri elnökének a szervezet erre vonatkozó belső eljárásrendje szerint az ügynökség elnökét kellett volna kijelölnie, ám Vági Márton egy megbízólevéllel Magyar Bálintnak engedte át a humánerőforrás-fejlesztési programokhoz kapcsolódó zsűrielnöki teendők ellátását. Ezzel vélhetőleg a szakmaiság kárára erősen átpolitizálódott az elbírálás menete.
A volt oktatási miniszter tagja a fejlesztéspolitikai irányító testületnek, irodája, úgy tudjuk, az NFÜ humánerőforrás-programok irányító hatóságának Mozsár utcai központjában van. Informátorunk szerint a szervezet ezen szekciójában nagy szerepet vállalnak az SZDSZ-es politikus bizalmi emberei.
A Népszabadság arról cikkezett, hogy Magyar Bálint „kitüntetett figyelemmel kísérte végig” a budai Vár támogatásának ügyét (ez egyébként a regionális programokon belül futó projekt), amely végül tízmilliárd forint körüli öszszegre számíthat: ennek 85 százaléka uniós, 15 százaléka költségvetési forrásból áll majd rendelkezésre.
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter tegnap azt közölte: a több mint 500 milliárd forint értékű, összesen 271 kiemelt projekt közül nyolcvanat ugyan támogat a kormány, de átdolgozásra van szükség, 191 projektnél azonban fél éven belül lehet szerződést kötni. A beruházásokat három éven belül meg kell valósítani, különben az EU visszakövetelheti a már odaítélt támogatást.
Megújulhat az esztergomi bazilika pincerendszere, a százéves Zeneakadémia, a szentendrei skanzen, a budapesti Szépművészeti Múzeumban térszint alatti bővítés kezdődik. Miskolcon mechatronikai park létrehozására nyílik lehetőség, támogatást kap Balatonfüred reformkori városközpontja, Hajdúszoboszló gyógyvíz- és fürdőközpontja, a sárvári kórház, de jelentős projekt a Homokhátság vízminőségének javítása, a sivatagosodás megállítása is.
A projektek címe és a kedvezményezett neve alapján döntött a kormány az EU-támogatásokról, és nem vették figyelembe a régiókban megfogalmazott véleményeket – összegezte pártja véleményét Pelczné Gáll Ildikó. – A kormány pártkomisszárokat ültetett a fejlesztési tanácsok élére, akiknek megmondta, hogy csak és kizárólag úgy dönthetnek, ahogy a kormány kéri tőlük. (…) A döntést egy szűk bizalmi kör hozta és hozza meg majd a későbbiekben is – fogalmazott a Fidesz alelnöke.
Karácsony sikeresen teljesítette a globalisták elvárásait
