Megbukott a szervezeti reform

Nem működött megfelelően az államreform-bizottság, elsősorban azért, mert a szervezet operatív irányítását végző Draskovics Tibor képtelen volt megfelelően együttműködni a tárcákkal – nyilatkozták lapunknak az MSZP ismert politikusai. A szakember 40 milliárd forintos megtakarítást remél a közigazgatás szervezeti átalakítása miatt, amelynek keretében 2006 és 2008 között több mint 25 ezer embert bocsátanak el.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. június 12-én kormányhatározattal, kétéves mandátummal hívta életre az államreform-bizottságot, hogy „javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő” szervezetként összehangolja az államreform egyes lépéseit. Bár a testület elnöke maga a miniszterelnök volt, az operatív irányítást Draskovics Tiborra bízták, aki kormánybiztosként, miniszteri fizetéssel látta el feladatát. – Az államreform-bizottság 60 millió forintot kapott feladatainak végrehajtására – derült ki a Kormányszóvivői Iroda tájékoztatásából.
Bár a miniszterelnök stratégiai fontosságú testületként harangozta be az államreform-bizottságot, azt egyéves működés után, július 1-jével mégis megszüntették, hogy – amint az a hivatalos indokolásból kitűnik – „a bizottság által ellátott funkciók jobban integrálódjanak, és közvetlenül kapcsolódjanak a kormányzati irányításhoz”. Az MSZP-ben úgy vélik, a „tervezőasztalon” jó ötletnek tűnt egy összkormányzati érdekeket szem előtt tartó csúcsszervezet kialakítása, a gyakorlatban azonban lényegében kudarcot vallott a testület. – Hiába ültek ott a bizottságban a minisztériumok delegáltjai, Draskovicsék „külön életet éltek”, sem az oktatás, sem szociális, sem egészségügyi területen nem tudtak együttműködni a szaktárcákkal – fogalmazott egy befolyásos MSZP-s politikus, aki szerint a kormánybiztos konfrontatív személyisége is oka volt annak, hogy az államreform-bizottság nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Informátorunk szerint a testület és annak tagjai még döntés előtt álló témákkal sokszor a médiához fordultak, hogy akár a minisztériumokkal szembeni elképzeléseiknek így adjanak nyomatékot. Egy MSZP-s képviselő mindehhez hozzátette: a reformokkal kapcsolatos politikai koordináció ezentúl Kiss Péter hatáskörébe tartozik, Draskovics Tibornak mint a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszternek vele kell egyeztetnie, bár korábban csak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állt felette. Draskovics Tibor a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette: az ősszel tárgyalja a kormány a közigazgatás fejlesztésének stratégiai kérdéseit, egyebek között az ügyfélszolgálati charták létrehozását (ebben meghatározzák, milyen szolgáltatást kell nyújtania az állam szervezeteinek), a közigazgatási ügyfélszolgálati központok kialakítását, illetve az intézményfejlesztési programot és a köztisztviselők bérrendszerének átalakítását. – A közigazgatás modernizációját európai uniós forrásokból finanszírozzák – mondta a tárca nélküli miniszter. A kormány átalakítja a köztisztviselői bérrendszert, bevezetik a teljesítménymérést, de nemcsak a közigazgatásban dolgozók tevékenységét értékelik így, hanem azt is mérik, megkapják-e az állampolgárok az elvárt szolgáltatást.
Répássy Róbert, a Fidesz jogi és közigazgatási kabinetjének vezetője közleményében azt írta: a kormány eddigi nagy átalakítási törekvései egytől egyig kudarcot vallottak. Szerinte a kormányzati alkalmatlanság és kapkodás látszik a „közigazgatás egyre romló állapotán” is. A képviselő emlékeztetett a Világbank napokban közzétett felmérésére, amely megállapítja, hogy a közszolgáltatások és a közigazgatás minősége 2002 óta romlik, ugyanakkor a közigazgatásra és az abban dolgozókra egyre erőteljesebb politikai nyomás nehezedik.