Messze elmaradunk a régiótól

A magyar gazdasági növekedés ütemének lassulása éles ellentétben áll a környező országokban és az EU-ban tapasztaltakkal. Mindkét térség az erőteljes fellendülés szakaszában van, hazánk viszont az újonnan csatlakozott országok GDP-növekedésének még a felét sem éri el – áll a Kopint–Tárki Zrt. kutatóintézet tegnap kiadott jelentésében. Az új tagországok gazdasági bővülése mindenütt meghaladta a 6 százalékot, hazánk pedig 2,7 százalékos előrejelzéssel a sor végén kullog, az infláció viszont magas.

Mérséklődő gazdasági növekedéssel, 7,5 százalékos pénzromlási uniós rekorddal, növekvő munkanélküliséggel, a fogyasztás visszaesésével, a beruházások stagnálásával és a reálkeresetek 3,8 százalékos csökkenésével kalkulál a Kopint–Tárki gazdaságkutató intézet legfrissebb jelentése. Az államháztartási egyensúly helyzetét törékenynek nevezte Palócz Éva, az intézet vezetője. Úgy vélte, a deficitcél tartása a társadalombiztosítás hiányának lefaragásán, illetve az állami szervek költekezési hajlandóságának visszafogásán múlik majd. A kutatóintézet szerint azonban kérdéses, hogy az egészségügyben keletkezett feszültségek orvoslása mellett tartható lesz-e a tervezett tb-hiány, bár tény, hogy javítja az egyenleget a vizitdíj bevezetése miatt az orvoshoz fordulók számának csökkenésével megspórolt tízmilliárd forint.
Az egészségügyi alapok helyzetének értékelésekor a Kopint-jelentés leszögezi: nem világos a vizitdíj felhasználása, mivel az eredeti ígéret szerint az elvileg a szolgáltatónál maradna, és annak összegével nem csökkennének az egészségügyre szánt források, ez azonban a vizitdíj bevezetése óta még nem történt meg, ami eddig 9,7 milliárd forint bevételkiesést jelent az egészségügyben. A szektortól történő pénzelvonás mértékét jelzi, hogy míg tavaly 148 milliárd forintos mínuszszal zártak a tb-alapok, addig idén az első öt hónapban már 13 milliárd forint többletet mutatott a kassza egyenlege. A Kopint–Tárki szerint a tb-alapok mellett a központi költségvetésre gyakorolt hatása a kereteket jelentősen túllépő központi kiadásoknak van, mivel a kivételesen magas adók eredményeképpen gyorsan emelkedő bevételek láttán a költségvetési szervek nem biztos, hogy ellen tudnak állni a kiadások növelésének. A tanulmány hangsúlyozza, hogy az államháztartási hiány továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban, miközben az adósságszolgálat, illetve kamatfizetés költsége éves szinten valószínűleg legalább 1060 milliárd forintra rúg.
Az infláció tekintetében a gazdaságkutató intézet 7,5 százalékos pénzromlással kalkulál, ezt azonban messze meghaladja az élelmiszerárak emelkedése, amely az elemzők szerint 13 százalékkal is növekedhet. A forint árfolyamával kapcsolatban az intézet kutatói úgy vélik, hogy a hazai valuta továbbra is a 245–255 forint/euró sávban mozoghat, illetve folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése, mely év végére prognózisuk szerint hétszázalékos lehet. Ennek alapján az államkötvényhozamok mérséklődésére is számítani lehet – derül ki a jelentésből.
A háztartások helyzetét elemezve az elemzés megállapítja, hogy a nettó keresetek mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek az első négy hónapban, ebből ered a reálkeresetek jelentős visszaesése, amelynek következtében a lakosság fogyasztása is mérséklődött. A reálkeresetek visszaesésével csaknem hároméves mélypontra zuhantak a háztartások megtakarításai, miközben a tartozások növekedése minden idők legmagasabb első negyedévi értéke. A háztartások nem alkalmazkodnak a romló jövedelmi viszonyokhoz, sőt a magas hitelfelvételben szerepet játszik, hogy az adósok korábbi hiteleik kifizetését újabb kölcsönökből törlesztik – derül ki a jelentésből.

Fokozatos kamatcsökkentés? Folytatja a kamatcsökkentést a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ha az infláció a jegybank várakozásának megfelelően csökken, de az enyhítés konzervatív és mértéktartó lesz, és csakis indokolt esetben várható – jelentette ki a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában tegnap Simor András. A jegybank elnöke elmondta: a júniusban kissé felgyorsult infláció megfelelt az MNB várakozásainak. Simor szerint a forint jelenlegi erőssége segíti az árstabilitás elérését, és jó a gazdaságnak, miközben az export erős. Hasonlóan vélekedett tegnap Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke is, aki azt közölte: ha marad az alapvető inflációs forgatókönyv, és nem merülnek fel újabb kockázatok, akkor feltételezhető, hogy a júniusi kamatvágás csupán az első lépés volt. A Dresdner Kleinwort, a Dresdner Bank londoni befektetési részlege keddi elemzésében azt írta: a jelenlegi belső és külső növekedési környezet alapján a most kezdődött enyhítési ciklusban összesen 1,50 százalékpontos magyarországi kamatcsökkentésre számít.